Az Újbirodalom összeomlása után a hely elnéptelenedett, és csak a Ptolemaioszok uralkodása alatt telepítették be újra; ekkor a város kb. 0,6 km²-re terjedt ki; a fontosabb templomok a város nyugati részén álltak. É–D-i középvonalában impozáns dromoszt építettek ki. A várost sosem kerítették fallal, viszont központjában Diocletianus császár idejében egy castrumot építettek a 4. numídiai cohors számára. a kb. 50 m x 50 m-es erőd bejárata a déli oldalon nyílt; mind a négy sarkán torony emelkedett.
A bizánci időkben már csak a korábbi város déli részét lakták. Ugyancsak elhagytak egyes templomokat. Az arab hódítás után, a 9. századtól lakói végleg elhagyták.
A 2006-os, Záhi Havássz vezette ásatások számos hivatali épületet, raktárt és lakóépületet tártak fel.
A templomok
„A” templom
Renenutet kis temploma valószínűleg az oázis északi részén, Kaszr el-Szagában épített templom mintáját követi, annak hosszházas változata. Bejárata előtt kétoszlopos tornác állt; sötét színű homokkőből épült csarnokából a bejárattal szemben három szoborfülke nyílt — a középsőben az istennő szobra állt, az oldalsókban a templomot építtető két Amenemheté. Az egyszerű kompozíció a sziklasírok hangulatát idézi.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
„B” templom
A „B” templom az „A” templom mögött áll; bejárata északról nyílik
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
„C” templom
A Retenutet templomától keletre álló „C” templomot, amely két krokodilmúmia kultusza számára épült, 1995–1999 között tárták fel. Az egyiptomi történelem ptolemeida szakaszában épült és igen jó állapotban maradt fenn; falai négy méter magasan állnak. Bejárata a templomegyüttes többi tagja felé nyílik.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Medinet Madi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Források
Hajnóczy Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, p. 71–170.