PROFILPELAJAR.COM

	Marsófalva (Maršová-Rašov)
	; Marsófalva zászlaja
	; Marsófalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Nagybiccsei
Rang	község
Első írásos említés	1400
Polgármester	Dagmar Karasová
Irányítószám	013 51
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	BY
	Népesség
Teljes népesség	1022 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	85 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	300 m
Terület	9,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″49.180700°N 18.513800°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 18° 30′ 50″49.180700°N 18.513800°E
	Marsófalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marsófalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Marsófalva (1899-ig Rassó-Marsófalu-Urbanó, szlovákul Maršová-Rašov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.

Fekvése

Nagybiccsétőltól 6 km-re délnyugatra, a Vág bal oldalán fekszik.

Története

A mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott. A 8. században szlávok népesítették be ezt a vidéket.

Rassó

Rassó falut 1439-ben „Rasov”, 1458-ban „Rassow”, 1471-ben „Rassowa” néven említik. A vágbesztercei váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 21 háza állt. 1784-ben 47 házában 340 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁSOV. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gr. Balassa, és Gr. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Predmérhez közel, mellynek filiája, földgye termékeny, legelője, fája van, első osztálybéli.^[2]”

1828-ban 63 háza volt 363 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rassov, tót falu, Trencsén várcsén vmegyében, Predmir mellett: 355 kath., 7 zsidó lak. és termékeny kis határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.^[3]”

A 19. század végén egyesítették Marsófalvával és Urbanóval.

Urbanó

Urbanót 1269-ben „Urbano” néven említik először. 1406-ban „Urbanow”, 1504-ben „Wrbanowcz”, „Urbanfalva” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 4 ház állt Urbanón. 1784-ben 9 házában 72 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Urbanov. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai többfélék, fekszik Kis-Jeszeniczhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.^[2]”

1828-ban 7 háza és 75 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Urbanov, Trencsén m. tót falu, a Vágh bal partján, termékeny kies rónaságon. Táplál 58 kath., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Zsolna.”^[3]

A 19. században egyesítették Marsófalvával és Rassóval.

Marsófalva

A mai települést 1400-ban „Marsowafalwa” néven említik először. 1462-ben „Marsofalva”, 1477-ben „Marsowa”, 1488-ban „Marsy” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Vágbeszterce várának uradalmához tartozott, később helyi nemes családok birtoka. 1598-ban 12 ház állt a faluban. 1784-ben 21 házában 134 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MARSOVA. Tót falu Trentsén Várm. Ura földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Predmithez nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van.”^[2]

1828-ban 20 háza és 139 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Marsova, tót falu, Trencsén vmegyében, Predmir mellett, 145 kath. lak., kicsiny de termékeny határral. F. u. többen.^[3]”

A 19. század végén egyesítették Rassóval és Urbanóval.

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. 1924-ben, 1958-ban és 1960-ban nagy árvizek pusztítottak a településen. Később Marsófalva és Rassó különváltak, ma újra egy község, szlovákul Maršová-Rašov néven.

Népessége

1910-ben 467, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 764 lakosából 762 szlovák volt.

2011-ben 814 lakosából 799 szlovák volt.

Nevezetességei

A temetőben álló klasszicista kápolnája 1848-ban épült.
Késő gótikus kastélya a 18. század utolsó harmadában épült. A kastélyt övező parkban 100-200 éves hársfákból álló fasor található, a fák törzse 150-360 cm átmérőjű.
Útikápolnája a 19. század második felében épült.
A rassói részen álló kápolna a 18. század végén épült. A harangláb a 19. század közepén készült.