A Mars Climate Orbiter amerikai űrszonda 1998. december 11-én indult Cape Canaveralból és 1999. szeptember 23-án érkezett meg a Marshoz. Pályára állás közben megszakadt a kapcsolat a szondával. A repülésirányítók hibája miatt túlságosan behatolt a légkörbe és elégett.
A Mars Surveyor 1998 másik űrszondájának, a Mars Polar Landernek a küldetése is kudarccal végződött. A sorozatos sikertelenségek miatt a NASA átszervezte marskutató programját.
A Mars Climate Orbiter feladatai közé tartozott a bolygó térképezése és a légkör tanulmányozása. Műszerek: MARCI kamera, PMIRR radiométer.
A küldetés katasztrofális vége
Az űrszonda elérte a Marsot, és 1999. szeptember 23-án 09:01 UTC-kor (ERT: a Marsról érkező jel útideje 10 perc 55 másodperc) 16 perc 23 másodpercig pályára állítási égést hajtott végre a főhajtóművel. Az űreszköz 09:06 UT ERT-kor haladt el a Mars mögött, és az égés befejezése után 10 perccel, 09:27 UT ERT-kor kellett volna újra felbukkannia és rádiókapcsolatot létesítenie a Földdel. A kapcsolat azonban nem jött létre újra, és az űrszonda sem fogadott jelet. A meghibásodást vizsgáló bizottság megállapításai szerint navigációs hiba okozta a katasztrófát, aminek közvetlen oka az volt, hogy az űrhajó néhány parancsát angol mértékegységben számították ki, az előírt metrikus helyett. Ez azt okozta, hogy az űreszköz nem a Mars feletti tervezett 140–150 km-es magasságban haladt, hanem körülbelül 57 km magasságban lépett be a Mars légkörébe. A légköri súrlódás miatt az űrhajó ilyen alacsony magasságban haladva felhevült és szétesett, gyakorlatilag megsemmisült.[1]
A katasztrófához vezető okok
A probléma gyökere: A metrikus mértékegységek használatának elmulasztása egy „Small
Forces” nevű szoftverfájl kódolásában, amelyet a röppályamodellekben használnak. Az
SI-mértékegységrendszer használata követelmény volt, de ezt az egyik szoftverfejlesztő csapat (Lockheed Martin Astronautics) figyelmen kívül hagyta.
Hozzájáruló okok:
- Az űrhajó sebesség-változását hibásan modellezték és ezt nem vették észre.
- A navigációs csapat nem ismerte az űrhajót.
- Nem hajtották végre az 5. számú pályakorrekciós manővert.
- A rendszertervezési folyamat nem foglalkozott megfelelően a fejlesztésből az üzemeltetésbe való átmenettel.
- Nem megfelelő kommunikáció a projektelemek között (ez alatt a két szoftverfejlesztő csapat értendő - a JPL és a Lockheed Martin Astronautics).
- A Navigációs Csoport személyi állománya nem működött megfelelően.
- Nem megfelelő szakmai képzés.
- Az ellenőrzési és érvényesítési folyamat nem foglalkozott megfelelően a szoftverrel.
[2]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Hivatkozások
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
|
---|
Elrepülő szondák | |
---|
Keringő szondák | |
---|
Leszálló szondák és roverek | |
---|
Tervezett Mars-szondák | |
---|
Egyéb | |
---|