Marosi gyógyiszap

A Maros folyó Makónál.

Magyarországon 2007-ben öt gyógyiszapot tartottak számon, melynek egyike a Makón található marosi iszap. Enyhén radioaktív, idült mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati gyulladások, ideggyógyászati betegségek és bőrbetegségek kezelésére alkalmas.

Története

A makói gyógyiszap tudományos kutatása a helyi történetek alapján kezdődött, mivel a makóiak gyakran kijártak a Maros partjára bekenni a testüket, mert szerintük a folyó hordaléka gyógyító hatású, segít a reumás panaszok enyhítésében. Ezekből kiindulva Makó város akkori reumatológus főorvosa, Dr. Batka István, id. Gesztesi Mihály kotrómester segítségével, mintákat vett az iszapból, s azokat elküldte az ország több intézetébe, gyógyhatásának megerősítésére, amelyek később megerősítették a föltevést:

  • Egészségügyi Minisztérium,
  • Állami Földtani Intézet
  • Eötvös Loránd Geofizikai Intézet
  • Közegészségügyi Állomás
  • Műegyetem Földtani Intézet
  • Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet

A vizsgálatokat elismervén az Egészségügyi Minisztérium 37861/1961 közleményében gyógyiszapnak ismerte el és engedélyezte a marosi gyógyiszap elnevezés használatát. Dr. Batka álma egy reumakórház létrehozása volt Makó városában, ami azonban nem valósult meg. 1960. és 1970. között kizárólag a gyógyhatásának felismerője és a szegedi fürdő használta, azonban 6 évvel később 380 ezer kilogramm iszapot termeltek ki kanadai exportra. A kitermelés vezetője Dr. Strobl Ferenc volt, a makói kórház akkori igazgatója. Egy kanadai kikötői munkássztrájk miatt azonban nem érkezett meg időben az első szállítmány, így a külföldi export nem valósult meg. Belföldi értékesítésének kudarca után (csupán 145 ezer 500 kilogrammot sikerült eladni a Gyógyáruértékesítő Vállalatnak és a Vízkutató és Fúró Részvénytársaságnak) a kórház anyagi gondjai miatt fölhagyott az iszap nagy tömegű kitermelésével.

Jellemzése

Igazi meglepetést okozott a szemcseösszetétel (diszperzitásfok) vizsgálati eredménye. Eszerint ugyanis a Maros iszapjában az előnytelen durva és finom homok mennyisége kisebb, viszont a hatásos iszap és nyers anyag mennyisége több, mint a világhírű Battaglia Fangóban
– Medgyesi Pál, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat makói üzemének vezetőjének 1984-es cikkéből

A Dr. Batka István által felküldött iszap fizikai és kémiai elemzése meghatározta, hogy az iszap, az úgynevezett sikkek csoportjába tartozik, mely a legfinomabb terrigén szemcsék üledéke, összetételét tekintve átmenet a szerves és a szervetlen iszapfajták között, mivel fő tömegét szervetlen eredetű ásványi anyagok alkotják, szervesanyag tartalma 1-2 százalék. Ily módon a maga nemében egyedülálló, az első ilyen gyógyiszap Magyarország területén. A marosi iszap szemcseösszetétele és plasztikus tulajdonságai alapján megfelel a nemzetközi Pelloid Bizottság kritériumainak a balneoterápiás felhasználás tekintetében, vagyis a gyógyvizekkel történő kezelésekhez (ivókúra, inhaláció, iszapkezelés), melyek közül az iszapkezelés alkalmazható a marosi iszappal.

A gyógyiszap jellemzői

  • Vízkapacitás 0, 95
  • Víztartalom 48, 7%
  • Üledéktérfogat 2, 1 ml/g
  • Duzzadásfok 1, 27
  • Képlékenységi határ 30, 2
  • Képlékenységi szám 26,7
  • Folyási határ 56, 9
  • Göngyölési állapot 54, 1 g víz/100 g iszap

A gyógyvíz komponensei

  • Kálium 12,80
  • Nátrium 340,00
  • Üledéktérfogat 2, 1 ml/g
  • Ammónium 3,80
  • Kalcium 7,20
  • Magnézium 4,30
  • Vas 0,07
  • Klorid 2,00
  • Jodid 0,01
  • Fluorid 0,26
  • Szulfát 12,00
  • Hidrogánkarbonát 960,00
  • Metaborsav 6,00
  • Metakovasav 38,00

A hő távozása ebből az iszapból is lassú, hővezető képessége 48, 7% víztartalom esetén 0, 0019 cal/cm2, hőtartó képessége ugyanaz 48, 7% víztartalom esetén 457 s/C°, fajhője 0, 61 cal/g, hőkapacitása pedig 0, 89 cal/cm3. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakvéleménye szerint radioaktivitásának aktivitása hévízi és a kolopi gyógyiszap között van, s kvarcot, halloisitot, kalcitot és földpátot is tartalmaz. A marosi iszap szemcseösszetétele:

  • durva homok 0,1%
  • finom homok 32,1%
  • iszaptartalma 59%
  • nyersanyagtartalma 8,7%.

Források