Az épület első változata 1780-ban épült Vertics József földmérő tervei alapján. Giba Antal, a város jeles mérnöke a 18. századi épület felhasználásával, az alapfalak megerősítésével alakította ki az "új" megyeházat 1839-ben.
A középrizalitot megtartotta, s a szimmetrikus szerkezetnek megfelelően az északi irányban tovább bővítette. A 44 méteres utcafrontot meghagyta kiugró falsíknak, az épületet főhomlokzatát pedig 76 méteresre növelte. A középső része elé 18 méteres, hat zömök pilléren nyugvó 5,5 méter mély portikuszt, vagyis főhomlokzat előtti nyílt oszlopcsarnokot helyezett, melynek emeleti traktusára kilátót (vesztibült) tervezett. A kilátó két szélén iker, ezek között szóló ion fejes oszlop látható. Ezekre erős tagolású főpárkányzat támaszkodik, amelyet 1906-tól nagyméretű timpanon koronáz. A városi címert színes-mázas terrakotta stílusban 2000. május 7-én, városnapon helyezték el a timpanonon. Ugyanekkor került föl az épület tetejére a városi zászló is. Vízszintesen az egész épület homlokzatát kettős vonalú övpárkány osztja meg, azt fölül erőteljes koronázópárkány zárja. A homlokzat emeleti része díszesebb. Itt az ablakok közötti faltükröt ionfejes lizénák törik meg. A földszinti tengelytagozódás azonos az emeletivel, de itt a fal tükrét lizénák nem tagolják. Az udvari homlokzat nyitott, boltíves árkádsora nyugodtságot és erőt kölcsönöz az épületnek. 1929-ben Tarnay Ivor alispán háromszintes szárnyépülettel bővítette.
A városháza falán 1999-ben felavatott emléktábla található, a város újratelepülésének 300. évfordulója előtt tisztelegve.
Az épület kulturális és szellemi emlékek sokaságát is őrzi évszázados falai között: Szekeres Imre grafikus Makói triptichon című műalkotását (a városcímeréből, a makói hagyma első ábrázolásából és Csanád vármegye címeréből álló hármaskép) a városháza nagytermében helyezték el. Eötvös József szintén a Városházán mondta el 1869-ben a kiegyezést védő beszédjét. Földszintjén található a Városháza Galéria, ami a művésztelep résztvevőinek munkáját, vagy helyi művészek festményeit mutatja be. A hagyomány Tornyai János és Endre Béla gyűjteményeinek kiállításával kezdődött.
A József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság 1947-től az épületben tartotta rendezvényeit.
2001. május 3. óta az épület aulájában működik a Városház Galéria. Évente átlagosan 12 alkalommal nyílnak - elsősorban helyi, valamint elszármazott alkotó képzőművészek és csoportok - egyéni és csoportos kiállításai, de itt tekinthető meg a Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelep záró kiállítása is.
Erre a vármegyeházára már Justh Gyula idején fölszálott a páva.
”
– Erdei Ferenc
„
A megyeháza nagy hatású régi épület, semmi mütyürke nem rontja meg rajta az anyag önmagában rejlő egyszerű nagyvonalúságát. Nem is épület ez, hanem vár. Magabízó erőt és győzhetetlenséget hirdetnek falai.
