PROFILPELAJAR.COM

	Marcellin Boule
	Mellszobra az Institut de paléontologie humaine könyvtárában
Született	Pierre Marcellin Boule; 1861. január 1.; Montsalvy
Elhunyt	1942. július 4. (81 évesen); Montsalvy
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	geológus; őslénykutató; paleoantropológus;
Tisztsége	egyetemi oktató (1889–1890, Clermont-Ferrand-i Egyetem); gyakornok (1890–1892, Nemzeti Természettudományi Múzeum); egyetemi oktató (1902–1936, Nemzeti Természettudományi Múzeum); President of the Geological Society of France (1903–1903); igazgató (1910–1939, Institut de paléontologie humaine);
Iskolái	Faculté des sciences de Toulouse (1882–1886); Collège de France (1886–1887);
Kitüntetései	officier de l’Instruction publique; Prix François-Fontannes (1897); a francia Becsületrend lovagja (1898. július 21.); Officer of the Order of Saint-Charles (1906); a francia Becsületrend tisztje (1909. október 8.); Wollaston-érem (1933); a francia Becsületrend parancsnoka (1935. július 25.); Commander of the Order of Saint-Charles (1939);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marcellin Boule témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Marcellin Boule (Pierre-Marcellin Boule) (Montsalvy, Cantal megye, 1861. január 1. – Montsalvy, 1942. július 4.) francia őslénykutató.

Sokoldalú tudós volt, földtannal és fizikai antropológiával is foglalkozott.

Élete

Egyetemre Toulouse-ban járt, de már közben munkába állt
a párizsi Természettudományi Múzeumban (Muséum National d’Histoire Naturelle):
- diák, 1887–1892
- preparátor 1892–1894
- tanársegéd, 1894–1900
- adjunktus, 1900–1901
- professzor, 1902–1936
1893–1940 között szerkesztette az Antropológia (L’Anthropologie) folyóiratot. Két másik szakmai kiadványt is alapított.
1910-től sok éven át igazgatta a párizsi Ősrégészeti Intézetet (Institut de Paléontologie Humaine)

Tanárai

Émile Cartailhac (Toulouse)
Albert Gaudry, Édouard Lartet (MNHN)

Nevesebb tanítványai

Tudományos eredményei

A Francia-középhegység földtanát vizsgálva behatárolt több paleovulkánt (1900).

Számos ősembermaradványt írt le Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet több országából. Ő írta le először egy neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) teljes csontvázát – az 1908-ban a délnyugat-franciaországi La Chapelle-aux-Saints-ben előkerült példányt. Boule a csontváz sajátosságait általános, fajspecifikus ismérveknek tekintette és ezért úgy vélte, hogy a neandervölgyiek roggyantan, nem teljesen felegyenesedve járhattak. Afféle szőrös, állatias vonásokat hordozó, gorillaszerű lényeknek tartotta őket. A tudományos közvélemény elfogadta eredményeit, és a következő évtizedekben a neandervölgyit rendkívül primitív lénynek, a törzsfejlődés egy oldalágának tartották. A panoptikumokban, népszerű könyvekben, filmekben és egyéb műalkotásokban máig így ábrázolják, bár az 1950-es években a csontváz felülvizsgálata kimutatta, hogy az öreg (több mint 40 éves) férfi ízületeit jócskán eltorzította az időskori köszvény és az ifjúkori angolkór, tehát alkata semmiképpen sem tekinthető tipikusnak.

Közreműködött a piltdowni ember néven elhíresült tudományos csalás tisztázásában, és már 1915-ben leírta, hogy a talált állkapocs egyáltalán nem emberszerű, hanem jóval inkább egy gorilláéra hasonlít.

Fontosabb művei

L'homme fossile de la Chapelle-aux-Saints. (A Chapelle-aux-Saints-i ősember.) Annales de Paléontologie 6: 1–64 (1911), 7: 65–208, 8: 209–279, 12–14 (1912)
Les Hommes fossiles (Az ősember, 1921).