PROFILPELAJAR.COM

	Marót Károly
	Arcképe a SZTE Klasszika-Filológiai tanszék honlapjáról
Született	Kronstein Károly; 1885. március 2.; Arad
Elhunyt	1963. október 27. (78 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Strasser Terézia; (h. 1945–1963);
Szülei	Hubert Karolina; Kronstein Dániel
Foglalkozása	Klasszika-filológus; egyetemi tanár; MTA-tag
Kitüntetései	Kossuth-díj (1961)
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-2-5/6)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Marót Károly témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Marót Károly, született Kronstein Károly^[4] (Arad, 1885. március 2. – Budapest, 1963. október 27.^[5]) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).

Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet.

Életpályája

Kronstein Dániel és Hubert Karolina (1867–1945)^[6] gyermekeként született. A Budapesti Tudományegyetemen végezte felsőfokú tanulmányait görög-latin szakon, s az egyetemi doktorátusát már 1907-ben^[7] megszerezte. 1908-ban kézhez kapta középiskolai tanári oklevelét is. Vidékre ment középiskolai tanári beosztásba. 1917-ben a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen Görög folklore és vallástörténet témakörből egyetemi magántanárrá habilitálták. Latin és görög nyelvet tanított 1921–1922-ben aIII. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban.^[8] 1924-től a középiskolai tanári tevékenység mellett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Klasszika-Filológiai Intézetben is tanított, sőt az 1930-as években a tanszékre rendelték szolgálattételre. Néhány rövidebb tanulmányutat is tett ebben az időszakban Nyugat-Európában, Svédországban (1929) és Franciaországban (1937).

A rasszista üldöztetés elől a második világháború utolsó éveiben bujkálnia kellett,^[9] de mihelyt Szegedet 1944 októberében elfoglalták a szovjet csapatok, Marót is hamarosan visszatért, s megkezdte a tanszék újraindítását. 1946 januárjában nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az 1945/46-os^[10] tanévre őt bízták meg a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetésével, s megválasztották prodékánnak. 1947. augusztus 27-én a budapesti egyetemre távozott, ahol a Klasszika-Filológia Tanszéken professzori állást kapott, majd tanszékvezető volt 1962. júliusi nyugdíjazásáig. Pesti működése idején is tett néhány rövidebb tanulmányutat Nyugat-Európába, Belgiumba (1948) és Olaszországba (1955, 1958).

1958-tól elnöke volt az Ókortudományi Társaságnak. Nagy irodalmi működést fejtett ki. Tanulmányainak többsége a görög eposz korát és etnográfiai vonatkozásait tárgyalja.

Munkássága

Kutatásainak középpontjába a homéroszi eposzokat állította. "Ezek számos sajátosságát egy olyan egyénileg kimunkált költészetelmélet keretébe ágyazta, amely az angol etnológiai-antropológiai iskola (főleg J. G. Frazer^[11] The Golden Bough-ja) és a mélylélektan ösztönvizsgálatai tanulságaira támaszkodott, s a görög naiv eposzok alakulásának társadalmi gyökerét keresve egy új terminus, a 'közköltészet' bevezetését javasolta. Oktatóként is rendkívüli igényesség jellemezte Marót Károlyt."^[12]

Művei

Fejezetek a Homeros kérdéshez (Budapest, 1907)
A vallás egyénlélektani gyökerei (Budapest, 1919)
Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Szeged, 1926)
Goethe görögsége (Szeged, 1932)
Hornyánszky Gyula (Budapest, 1934)
Faj- és fejlődés az ethnológiában (1936)
Szent Iván Napja. In: Ethnographia-Népélet, 1939, 254—296 11.
Rítus és Ünnep. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 143—187 11.
A magyar néprajzkutatás feladatai. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 273—308. 11.
A magyar "Szent Iván" tanítása. In: Szellem és Élet 4. évf. 4. szám (1941. június) A fentiek előadásként hangzottak el a Budapesti Philologiai Társaság 1940. dec. 18-i felolvasó ülésén.[1]
Homeros „a legrégibb és legjobb” (Budapest, 1948)
A népköltészet elmélete és magyar problémái (Budapest, 1949)
A görög irodalom kezdetei (Budapest, 1956, német: 1960)
Az epopeia helye a hősi epikában (Budapest, 1964)

Tudományos tisztségei

MTA Klasszika-filológia Bizottság, tag
Int. Association for the History of Religions, végrehajtó bizottsági tag, magyar nemzeti bizottság elnöke

Társasági tagságai

Ókortudományi Társaság, elnök, 1958-
Philológiai Társaság, választmányi tag
Magyar Néprajzi Társaság, választmányi tag
Dugonics Társaság, tag

Díjai, elismerései

Munkaérdemrend (két alkalommal)
Kossuth-díj (1961)

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
↑ Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 131381/1902. sz. rendelete alapján.
↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1598/1967. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
↑ Kronstein Dánielné Hubert Karolina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 233/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
↑ Magyarországon a 20. század közepéig lehetett előbb doktorátust, majd utána diplomát szerezni, 1949-től ez már többé nem volt lehetséges.
↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1921 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
↑ Az is lehet, hogy munkaszolgálatos volt, nincs adat.
↑ A szegedi tudományegyetem múltja és jelene : 1921-1998 (1999) i. m. 272. p.
↑ James George Frazer (1854-1941) skót származású szociálantropológus, aki mitológiával és vallástörténettel is foglalkozott.
↑ Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. 206. p.
↑ görögül

Források

Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 523., 526. o. ISBN 963-05-1288-2
Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Marót Károly lásd 161. p. ISBN 963 482 037 9