A Majális név az 1830-as évektől kezdve jelent meg. Előzőleg az utca alsó részét (a Belső-Szén utcától a Petőfi utcáigKülső-Szén utcának, felső részét (a Petőfi utcától a Házsongárd tetőig) pedig Házsongárd utcának nevezték. Az alsó résznek még 1893-ban is külön neve volt.[1]
Ferdinánd király 1919-es látogatása után, amikor is az utcában a 23. szám alatt, a körzeti katonai parancsnokságán lakott, az utca neve Regală (Királyi) lett. 1941-ben a második bécsi döntést követően visszakapta a Majális nevet. 1945-től az utca alsó része a Haller Károly (Ion Creangă) utcáig Maialului (Majális), a felső része Regală néven szerepelt. 1948-ban (a király trónfosztása 1947. december 30-án történt) a Republicii (Köztársaság) nevet kapta. 1990-ben Gheorghe Bilașcu(wd) fogorvosról nevezték el, de 1999-ben az utca lakói és a botanikus kert kérésére visszatértek a Republicii névhez.[2]
Története
A római korban a jelenlegi utca feltehetőleg a városfalon kívül helyezkedett el; területén az 1970-es években négy római kőkoporsót tártak fel.[3] A középkori városfal délnyugati bástyája (Vargák bástyája, Bogdánffy-bástya) a Majális utca és a Petőfi utca sarkán elhelyezkedő épület udvarán található.[4]
Az utca mai formájában kiépülése a 19. század végén, 20. század elején kezdett kialakulni, amikor a jómódú polgárok, egyetemi tanárok, ügyvédek, orvosok villákat építtettek maguknak.[5] Ekkor azonban csak a jelenlegi Árnyas (Alexandru Borza) utcáig tartott a házsor, utána egy pihenőpad következett egy fa és néhány feleki gömbkő társaságában, és az út vízmosásszerűen folytatódott.[6] Az Árnyas utca sarkán volt az 1872-ben megalakult Társadalom Egylet vagy Társadalom Teketársaság székhelye, egy vendéglő-klub és kuglipálya.[7][8]
A 19. század végén épült a Pákey-villa, amelynek érdekessége abban áll, hogy építtetője, Pákey Lajos a lebontásra ítélt régi polgárházak ajtó- és ablakkereteit, faragványait beépíttette a villába. Halála után, 1930-ban az épületet az I. Ferdinánd Király Tudományegyetem vette meg, és neveléstani-lélektani intézetet létesített benne. A mellette álló Szádeczky-villátSzádeczky-Kardoss Lajos történész építtette, és kertjét ásatásokból és bontásból származó faragott köveket díszítette.[21]
Az első világháború után épült az utca végén az egyetem csillagvizsgálója, amely 1970-ig működött ezen a helyen.[22]
A két világháború között a korábban a Wesselényi család tulajdonában álló 18. számú épületben működött a Charité szanatórium, amely élén Steiner Pál urológus sebész állt. A második világháború alatt és után vasutas kórházként működött tovább; az 1960-as években új épülettel bővítették.[23]
A második világháború alatt a város három úgynevezett fokozott biztonságú óvóhelyének egyike a 12. szám alatt, a Farkas-palotában volt.[24]
A 23. számú házban, amelyet a 19. század végén Groisz Béla szemorvos örökösei építettek, 1919 és 1940 között a román katonai körzetparancsnok, 1940 és 1944 között a Magyar Földmívelésügyi Minisztérium Erdélyi Földbirtokpolitikai Főosztályának székháza, az 1940-es évek végétől az 1950-es évek közepéig a Securitate székháza volt. Ezt követően a Pionírház költözött ide; 1990-től a neve Gyermekpalota.[25]
A Haller Károly (Ion Creangă) utca sarkán 1917-ben létesült a gyermekkórház; ezt az 1960-as évek elején lebontották, és helyén épült a Rákkutató Intézet, amelyet 1965. július 3-án nyitottak meg.[26] Szintén 1965-ben készült el a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológiai Kutatóintézetének épülete a 48. szám alatt.[27]
Az 1970-es években a csillagvizsgáló helyén számítástechnikai kutatóintézet létesült.[28]
Györkös Mányi Albert műteremlakásában a festőművész 1993-ban bekövetkezett halála után emlékszoba és állandó kiállítás nyílt; ezen kívül számos EMKE-rendezvényt tartanak benne.[19]
Műemlékek
Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[29]
.JPG)
.svg){kind=small}