Mahmud Ahmadinezsád

Mahmud Ahmadinezsád
Iráni Iszlám Köztársaság 6. elnöke
Hivatali idő
2005. augusztus 3. – 2013. augusztus 3.
Alelnök(ök)a pozíció most üres[1]
ElődMohammad Hátami
UtódHasszán Rohani
IRN Teherán polgármestere
Hivatali idő
2003. június 20. – 2005. augusztus 3.
ElődMohammad Haszan Malekmadani
UtódMohammad Báger Gálibáf

Született1956. október 28. (68 éves)
IRN Árádán, Irán
PártÉpítők Szövetsége

HázastársaAzam-Szadat Farahi
Foglalkozásépítőmérnök
IskoláiIran University of Science and Technology (1975–, Bachelor of Engineering, építőmérnöki szakma)
Vallássíita iszlám

Díjak
  • Order of Augusto César Sandino
  • The honorary doctor of Lebanese University
  • honorary doctor of the University of Havana
  • Order of the Liberator (2006. szeptember)
  • Grand Cross of the National Order of Benin (2013. április 14.)
  • Order of Islamic Revolution
  • National Order of Benin

Mahmud Ahmadinezsád aláírása
Mahmud Ahmadinezsád aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mahmud Ahmadinezsád témájú médiaállományokat.

Mahmud Ahmadinezsád (perzsául محمود احمدی‌نژاد, Maḥmud Aḥmadinežâd, mæhmuːd-e æhmædiː-neʒɒːd) (Árádán, 1956. október 28.[2][3] –) az Iráni Iszlám Köztársaság hatodik elnöke, az országban levő konzervatív politikai pártok koalíciójának, illetve Az Iszlám Építői Iránban fő politikai vezetője. 2005-től 2013-ig, két elnöki ciklus erejéig viselte államfői tisztségét.

Pályafutása

Családja

Mahmud Ahmadinezsád Garmszár közelében, Árádán faluban született, hét gyermek közül negyedikként. Apja vasmunkásként, szatócsként, fodrászként és kovácsként is dolgozott, és Koránt is tanított.[4] A család Teheránba költözése után megváltoztatta a nevét Szaburdzsiánról (سبورجیان – Saburǧiân) Ahmadinezsádra, mely azt jelenti, Ahmad, azaz Mohamed leszármazottai.[5] Apja, Ahmad Szaburdzsián vallásos síita volt, édesanyjáról pedig azt tartották, Mohamed próféta vér szerinti leszármazottai közé tartozik.[4]

Fiatalkora

1976-ban Mahmud Ahmadinezsád jelentkezett az Iráni Nemzeti Egyetemre. Önéletrajza szerint a 132. lett a rangsorban a 400 000 résztvevő között.[6] Az Iráni Tudományos és Technológiai Egyetemen építőmérnökként diplomázott, majd 1997-ben ugyanott közlekedésmérnöki PhD fokozatot szerzett.

Politikai karrierje

Az iszlám forradalom után csatlakozott a Daftar-e Tahkim-e Vahdat (kb. ’Hivatal az Egység Megerősítéséért’)[7] diákszervezethez. Ezt követően két nyugat-azerbajdzsáni megye, Máku és Hoj elöljárója, majd 1993-ban Ardabil tartomány kormányzója lett. Mohammad Hátami elnökké választása után, 1997-ben eltávolították posztjáról és visszatért tanítani.[8] Teherán tanácsa polgármesterré nevezte ki 2003-ban.[9] Keményvonalas vallásos politikusként az előző, mérsékelt polgármesterek több döntését megváltoztatta.[10] 2005-ös elnökválasztó kampányát támogatta Az Iszlám Építői Iránban párt. Olajpénzt ígért a szegényeknek, választási szlogene: Ez lehetséges! A szavazatok 62%-át érte el a választásokon, így 2005. augusztus 3-án elnök lett.[11][12]

Politikája

Ahmadinezsád ellentmondásos megítélésű politikus Iránon belül és kívül egyaránt. Gazdaságpolitikájáért és az emberi jogok eltiprásáért aktívan kritizálják hazájában és külföldön. 2007-ben elindított egy gázadagolási tervet, hogy csökkentse az ország üzemanyag-fogyasztását. Szintén változtatásokat vezetett be a kamatlábakban, az állami és magánbankok körében.[13][14][15] Támogatója az iráni nukleáris programnak, amelynek békés célkitűzéseit hangsúlyozza hivatalos fórumokon, jelesül hogy a dúsított uránkészletet a villamosenergia-termelésben használják fel. Második, 2009-es megválasztásának jogosságát széles körben vitatták, emiatt jelentős hazai és külföldi tüntetésekre került sor.[16] Az elnökség legitimitását megkérdőjelezi a nagy ellenzéki párt,[17] több hagyománykövető vallástudós[18] és befolyásos iráni politikus is. Megválasztását nemzetközi szervezetek és különböző nyugati országok kormányai is vizsgálni kezdték.[19]

Ahmadinezsád szókimondó kritikusa az Amerikai Egyesült Államok és Izrael külpolitikájának.[20][21] Elődeihez hasonlóan nem tekinti Izraelt független államnak és régiója törvényes képviselőjének.[22] Az izraeli–palesztin kapcsolatok és a holokauszt körüli nyilatkozata rendre ellentmondásos helyzetbe sodorják. Sürgette, hogy a „megszálló rezsimet száműzzék a történelem lapjairól”, s ezt a kijelentését Izrael állam elpusztítására való felszólításként értékelték. Javaslatot tett arra, hogy tartsanak „szabad választásokat” az izraeli-palesztin régióban, és arra ösztönözte a palesztinokat, hogy a térség jövője érdekében erőteljesebben hallassák a hangjukat. Véleménye szerint a holokauszt egy mítosz, amiért antiszemitizmussal is megvádolták. Ahmadinezsád azonban visszautasította az antiszemitizmus és holokauszttagadás vádját, mondván, hogy „tiszteletben tartják a zsidókat”.

Jegyzetek

  1. 1
  2. Ahmedinejad: Rose and Thorn. The Diplomatic Observer. (Hozzáférés: 2009. július 27.)[halott link]
  3. Mahmoud Ahmedinejad on Facebook. Facebook, 2001. július 24. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  4. a b Melman, Yossi, Meir Javedanfar. The Nuclear Sphinx of Tehran: Mahmoud Ahmadinejad and the State of Iran. Basic Books, 1–3. o. (2007). ISBN 0786718870 
  5. Robert Tait. „A humble beginning helped to form Iran's new hard man”, The Guardian, 2005. július 2. (Hozzáférés: 2009. július 27.) 
  6. Iran's president launches weblog”, BBC News, 2006. augusztus 14. (Hozzáférés: 2009. július 28.) 
  7. Mahmoud Ahmadinejad. Iran Chamber Society. (Hozzáférés: 2009. július 28.)
  8. Anderson, John Lee. Can Iran Change? High stakes in Mahmoud Ahmadinejad’s reelection campaign, The New Yorker, April 13, 2009. Hozzáférés ideje: March 5, 2010.
  9. "President Mahmoud Ahmadinejad" Global Security. Hozzáférés ideje: 27-01-2008.
  10. "Ahamd Bozorgian (MP): 'The Separation of men and women's elevators is an advantageous policy. It would help to grow.'" Archiválva 2006. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Entekhab News. Hozzáférés ideje: 31-08-2006.
  11. Ahmadinejad Sworn in as Iran's New President”, Voice Of America, 2005. augusztus 6.. [2009. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. december 23.) 
  12. Iran hardliner becomes president”, BBC, 2005. augusztus 3. (Hozzáférés: 2006. december 6.) 
  13. "Iran interest rate cut sparks panic selling" Guardian Unlimited. Hozzáférés ideje: 29-07-2007.
  14. مدیریت و" برنامه ریزی منحل ش" Archiválva 2007. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben BBC Persian. Hozzáférés ideje: 29-07-2007.
  15. Assembly of Experts to study economic reform plan: Rafsanjani (perzsa nyelven). Tehran Times, 2008. augusztus 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 23.)
  16. G8 calls on Iran to halt election violence
  17. Iran clerics defy election ruling
  18. 15
  19. Is this government legitimate? (BBC Persian)
  20. Ahmadinejad blames West for AIDS”, Associated Press via The Jerusalem Post, 2008. július 29. 
  21. President Ahmadinejad, Part 2 CBS via YouTube
  22. "Iran president says UN sanctions unlikely", CNN, April 24, 2006.

Források


Elődje:
Mohammad Khatami
Utódja:
Hasszán Rohani