A Magyarvalkó feletti dombon a Ferenc-rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben. A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú, támpilléres, sokszögű szentéllyel. A Valkai család nevéhez fűződő átalakítás időpontját megörökítő évszámot - részben arab számjegyekkel (1.4.V.II) - a szentély délkeleti támpillérébe vésték be. A szentélyhez 1550-ben építették a zömök, masszív tornyot, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak. Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat. Északi falában arabeszkkel díszített szentségtartófülke van. Érdemes megemlíteni a gótikus stílusban készített sekrestyebejárót és a befalazott kövei közül a Valkai család címerét. A templom szentélyének ablakai, keresztelőmedencéje valamint faragott kövei a középkor hangulatát idézik.
“AZ ÖRÖKKE VALO ISTEN NEVENEK A SZ GYÜLEKEZETBEN VALO HIRDETTETESERET ° VALKAI MIKLOS ° ES A SZ ECCLESIA ° BELESHEGYBÖLJÖTT KÖLCSEGEVEL° PEST. JOSEPH ° PRÉDIKATOR ° SÁGANAK ° ES ° AZ AKKORI JAMBOR ° BIRAKKIDEJEKBEN ° EZ ° A PREDIKALO SZEK CSINALTÓTOTT ° 1722 DIK ESZTENDŐBEN.”
A festett kazetták
A szentély félköríves diadalívének északi oldalához támaszkodik az 1722-ből való faragott, magyar nyelvű feliratú, festett szószék, amely egyes elképzelés szerint a kidei kőfaragó mester, Sipos Dávid munkája. Kelemen Lajos szerint azonban egy szucsági kőfaragó, Süveges mester készítette. A szentély keresztboltozata kétszer hornyolt bordákból áll. Zárókövei holddal, csillaggal és hatszirmú motívumokkal díszítettek. A kék színben pompázó szentélybelső mennyezetének kazettáit, valamint a szószéket és a keleti karzatot élénk színezésű illusztrációk díszítik, melyek Umling Lőrinc és fia munkái 1745-ből illetve 1778-ból. A magyarvalkói templom legénykarzatának alsó padozatát részben az Umlingok működését megelőző időkből származó festett kazetták és díszített pallók borítják. Az átfestés nélküli táblák a 17. század végén, 18. század elején keletkezhettek. A kalotadámosi és bánffyhunyadi kazettákkal való hasonlóság alapján feltételezhető, hogy – a segesvári képíró – Felvinci mester munkái. Különös díszei még a templomnak az orgona, a festett ajtók és a szószék, valamint a padokat, karzatot díszítő varrottas terítők, melyek a frissen konfirmáltaknak állítanak emléket. 1805-ben készített orgonáját 1966-ban újította fel és alakította át domokos cs. Domokos. A festett ajtók virágmotívumai Kelemen Márton munkái 1807-ből. Két nagyon régi írottast is találunk a templomban: az egyiket Valkai Miklósnak a felesége, Ördög Judit hímezte 1729-ben, a másikat 1776-ban báró Wesselényi Kata. A harangok egyikét a református hívek adakozásából öntötte Klein Oszkár Cugiron 1884-ben. Felirata: AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT ELSIRATOM
A templomot körülvevő kőkerítés falában elhelyezkedő tatárfej valószínűleg egy keleti szakállas férfifejet ábrázol, akaratlanul is megidézve az egykori tatárdúlás idejét. A templom bejáratától jobbra, a falba építve található római kori kő egy családot ábrázolhat. Védelmi célból Rákóczi György fejedelem a templomot kettős fallal vetette körül. Az ódon templomot a tornácos fedelű tornyos bástyák, vastag falak és a rajtuk sűrűn elhelyezkedő vágott lőrések mesebeli várrá varázsolták. A temetőkertben még fellelhetők a régi temetkezés nyomai. A templom 1974-1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte. Egy kis kerített kertben három faragott fejfa állít emléket az elhunytaknak. A templom körüli temetőkertben különlegesen érdekes, régi sírokat, faragott kőtáblákat és kopjafákat láthatunk.
Képgaléria
Magyarvalkói templom
Magyarvalkói templom pillérei
Magyarvalkói tornyos bástya
Magyarvalkói tatárdúlás emlékét őrző fejfák
Magyarvalkói tatárfej
Magyarvalkói templom ajtaja
Magyarvalkói templom szószéke
Források
Lángi József - Mihályi Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 1., Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ 2002
.svg){kind=small}