Magyarország ungvári főkonzulátusa (ukránul: Генеральне консульство Угорщини в м. Ужгород) Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak egyik intézménye, az anyaország és a kárpátaljai magyarság kulturális és adminisztratív kapcsolatainak egyik központja. 1991-ben nyílt, mint a kijevi főkonzulátus filiáléja,[1] majd 1993-ban vált önálló főkonzulátussá.[2] A főkonzulátus Ungváron az Ung folyó partjához közel, a Pravoszláv part 12. (Православна набережна., 12.) alatt található. Vezetője 2021-től Bacskai József.
Története
A kárpátaljai magyarság két legjelentősebb városa közül a legnagyobb a régió székhelye Ungvár (2011-ben 116 ezer lakos, közülük 8000 magyar[3]), a legtöbb magyar azonban Beregszászon él (1990-ben 29 ezer lakos, közülük 15 ezer magyar[4]). Ezért a két településnek kiemelt jelentősége van Magyarország számára. A Szovjetunió fennállása idején, 1969-ben azonban Kijevben nyitották meg a főkonzulátust (ma: Magyarország kijevi nagykövetsége), mondván: félúton fekszik Budapest és Moszkva között.[5] A magyarlakta területeken konzulátus nyitására tehát volt igény, erre azonban csak a magyarországi rendszerváltást követően kerülhetett sor: 1991. augusztus 10-én (két héttel Ukrajna függetlenségének kikiáltása előtt) nyílt meg Ungváron a kijevi főkonzulátus filiáléja,[1] melyet két évvel később, 1993. június 2-án emeltek önálló főkonzulátusi rangra. Az első főkonzulunk Monori István lett.[6] A főkonzulátus korábban Ungváron a Viszoka utcában (Magas utca) működött, 2006-ban költözött jelenlegi helyére, a Pravoszláv partra.[7]
Hatásköre
A főkonzulátus konzuli kerülete a Kárpátontúli területének két járása (ungvári és munkácsi, járások), Lvivi terület, Ivano-frankivszki terület, Csernyivci terület tartozik az ungvári konzuli kerülethez.
Főkonzulok
Jegyzetek
|
|---|
| Nagykövetségek | |
|---|
| Főkonzulátusok | |
|---|
| Megszűnt képviseletek | |
|---|
