Madarász Emil

Madarász Emil
Született1884. november 12.[1][2]
Nagyszentmiklós
Elhunyt1962. február 18. (77 évesen)[1][2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchönbrunn Irén
(h. 1927–1962)
SzüleiRosenzweig Róza
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Madarász Emil témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Madarász Emil, született Vogel Emil[4] (Nagyszentmiklós, 1884. november 12. – Budapest, 1962. február 18.[5]) költő, író, újságíró.

Életútja

Tanítóképzőt végzett, majd a főváros egyik magániskolájában tanított. A Népszava közölte első verseit a 20. század elején. 1908-ban belépett az MSZDP-be, majd 1918-tól tagja volt a gödöllői Katonatanácsnak. 1919-ben a KMP tagja lett, majd a Tanácsköztársaság alatt harcolt a Vörös Hadseregben. A Vörös Katona c. lap politikai megbízottjaként dolgozott, a Tanácsköztársaság bukását követően pedig kivándorolt Bécsbe. 1923-ban a Szovjetunióba költözött, ahol 1946-ig élt. Itt a Sarló és Kalapács és az Új Hang c. lapok munkatársa volt. 1927-ben Moszkvában házasságot kötött Schönbrunn Irénnel. A második világháború alatt az Irodalmi Alapot vezette Alma Atában. Miután hazatért, az Új Szó, később pedig a Népszava munkatársa lett. Több szovjet regényt is lefordított magyarra.

Fontosabb művei

  • Város (novellák, versek, Bálint Aladárral, Bp., 1906)
  • Versek 1905 – 1947 (Bp., 1949)
  • Tabojdok (mese, Bp., 1951)
  • Hatvan dollár (elbeszélés, Bp., 1951)
  • Csihajda (legenda 1919-ből, Bp., 1953)
  • Ötven év (válogatott költemények, Illés Béla bevezetésével, Bp., 1954)
  • Tegnap és tegnapelőtt (Két poéma, Bp., 1955)
  • Terülj kendő (verses mesék, Bp., 1955)
  • A dohányszín-ruhás ember (elbeszélő költemény, Bp., 1956)
  • Legendák (versek, Bp., 1957)
  • Hűség (versek, Bp., 1958)
  • A kék ház (regény, Bp., 1958)
  • Az árulós (elbeszélő költemény, Bp., 1959)
  • Huszonegy vörös rózsa (elbeszélő költemény, Bp. 1959)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/09761.htm, Madarász Emil, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ FamilySearch Historical Records
  4. ↑ Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 71394/1918. sz. rendelete alapján.
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 305/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 24.)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció. (Bp. 1990)