Mária Friderika
Uralkodóház	Hohenzollern
Született	1825. október 15. Berlin
Elhunyt	1889. május 17. (63 évesen) Füssen
Nyughelye	Theatinusok temploma
Édesapja	Vilmos porosz királyi herceg
Édesanyja	Mária Anna Amália hessen–homburgi tartománygrófnő
Házastársa	II. Miksa bajor király
Gyermekei	II. Lajos bajor király Ottó bajor király
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Friderika témájú médiaállományokat.

Mária Friderika porosz királyi hercegnő (németül: Marie Friederike Franziska Hedwig von Preußen) (Berlin, 1825. október 15. – Hohenschwangau kastély, Füssen, 1889. május 17.), házassága révén bajor királyné, II. Lajos és Ottó bajor királyok édesanyja.

Mária Friderika királyi hercegnő 1825-ben született a Hohenzollern-házból való Vilmos királyi hercegnek (1783−1851), III. Frigyes Vilmos porosz király legfiatalabb öccsének és Mária Anna hessen–homburgi tartománygrófnőnek (Landgräfin, 1785−1846) legfiatalabb gyermekeként. Nagyapja II. Frigyes Vilmos porosz király volt.

Szülei házasságából nyolc gyermek született, de közülük csak négyen érték meg a felnőttkort.

• Friderika Lujza Karolina Amália Vilma (1805–1806), kisgyermekként meghalt.
• Irén (*/† 1806), születésekor meghalt.
• Frigyes Tasziló Vilmos (1811–1813), kisgyermekként meghalt.
• Henrik Vilmos Adalbert (1811–1873), Frigyes Tasziló Vilmos ikertestvére
• Frigyes Vilmos Tasziló (1813–1814), kisgyermekként meghalt.
• Frigyes Vilmos Valdemár (1817–1849), a porosz hadsereg tábornoka.
• Mária Erzsébet Karolina Viktória (1815–1885), aki Károly Vilmos Lajos hessen-darmstadti nagyherceghez (1809–1877), II. Lajos nagyherceg fiához ment feleségül.
• Mária Friderika Franciska Auguszta Hedvig (1825–1889) bajor királyné.

A sziléziai Fischbach kastélyában nőtt fel. 1842. október 12-én feleségül ment Miksa bajor királyi herceghez (1811–1864), I. Lajos bajor király és Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő legidősebb fiához, a trónörököshöz, aki 1848-tól II. Miksa néven Bajorország királya lett.

Mária Friderika királynét mind a katolikus Bajorország, mind az evangélikus lakosságú Poroszország népe egyformán szerette. Egyik nagy szociális elkötelezettségeként 1869. december 18-án fiával, Lajossal együtt újjáélesztette a Bajor Nőegyletet. Célul „a harcmezőn megsérült és megbetegedett katonák ápolását és támogatását” tűzték ki („Pflege und Unterstützung der im Felde verwundeten und erkrankten Krieger”). A védnökséget a királyné vállalta el. Hivatalosan ezzel a nőegylettel alakult meg a Bajor Vörös Kereszt.

1864. március 10-én férje halálával megözvegyült, és a Lech-völgyi Alpokban (Lechtaler Alpen) fekvő elbigenalpi kúriába, valamint a Hohenschwangau kastélyba vonult vissza. 1874. október 12-én felvette a katolikus hitet. 1886-ban még megérte, amikor idősebbik fia, Lajos király, tisztázatlan körülmények között a Starnbergi-tóba fulladt.

1889. május 17-én halt meg a Hohenschwangau kastélyban. A müncheni Szent Kajetán templom („Theatinerkirche”) egyik oldalkápolnájában helyezték örök nyugalomra a férje, II. Miksa sírjával szemben.

A II. Miksával kötött házasságából két fia született, akik Bajorország királyai lettek. Mindkettőjükön úrrá lett azonban az elmebaj, és lemondatták őket trónjukról.

• Lajos (1845–1886, II. Lajos néven uralkodott 1864–1886 között)
• Ottó (1848–1916, uralkodott 1886–1913 között. Nevében nagybátyja, Luitpold régens kormányzott).

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Marie Friederike von Preußen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.