Luis Echeverría Álvarez

Spanyol személynév: az első, apai családnév: Echeverría, a második, anyai családnév: Álvarez.
Luis Echeverría Álvarez
Mexikó 57. elnöke
Hivatali idő
1970. december 1. – 1976. november 3.
ElődGustavo Díaz Ordaz
UtódJosé López Portillo
Mexikó ausztráliai nagykövete
Hivatali idő
1978. november 7. – 1979. december 1.
ElnökJosé López Portillo
ElődDonaciano González Gómez
UtódSergio Joaquín Romero Cuevas
Mexikó új-zélandi nagykövete
Hivatali idő
1978. november 30. – 1979. december 15.
ElnökJosé López Portillo
ElődDonaciano González Gómez
UtódSergio Joaquín Romero Cuevas
Mexikó belügyminisztere
Hivatali idő
1963. november 16. – 1969. november 11.
ElnökAdolfo López Mateos
Gustavo Díaz Ordaz
ElődGustavo Díaz Ordaz
UtódMario Moya Palencia
Születési névLuis Echeverría Álvarez
Született1922. január 17.
Mexikóváros
Elhunyt2022. július 8.
(100 évesen)
Cuernavaca, Morelos, Mexikó
PártIntézményes Forradalmi Párt
SzüleiRodolfo Echeverría
Catalina Álvarez
HázastársaMaría Zuno
Gyermekei8
Foglalkozásjogász
akadémikus
politikus
IskoláiMexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (1940–1945, licenciátus, jogrendszer)
Valláskatolicizmus
Díjak
  • Az Osztrák Köztársaság Nagy Csillaga (1974)
  • Order of Jamaica
  • Bath-rend (1973)
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic
A Wikimédia Commons tartalmaz Luis Echeverría Álvarez témájú médiaállományokat.

Luis Echeverría Álvarez (Mexikóváros, 1922. január 17. – Cuernavaca, Morelos, 2022. július 8.) mexikói jogász, akadémikus és politikus, Mexikó 57. elnöke 1970 és 1976 között, ezt megelőzően 1963 és 1969 között belügyminiszter.[1]

Élete

1922. január 17-én született Mexikóvárosban Rodolfo Echeverría és Catalina Álvarez gyermekeként.[2] 1947-től a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen politológiát és alkotmányjogot tanított.[3] Fokozatosan emelkedett felfele Intézményes Forradalmi Párt ranglétráján, végül Rodolfo Sánchez Taboada pártelnök magántitkára lett.[4]

Adolfo López Mateos elnöksége alatt belügyminiszter-helyettes volt. Ekkor a belügyminiszteri tisztséget Gustavo Díaz Ordaz töltötte be, aki 1963 novemberében lemondott, hogy pártjának elnökjelöltje lehessen a következő évben esedékes választásokon. Helyére Echeverría-t nevezték ki.[5]

Az 1968-as tüntetések kapcsán a keményvonalas álláspontot képviselte. Október 2-án Mexikóváros Tlatelolco nevű városrészében a Mexikói Fegyveres Erők tüzet nyitottak fegyvertelen civilek egy csoportjára, akik a közelgő 1968. évi nyári olimpiai játékok ellen tiltakoztak.[6][7]

1969. november 8-án Gustavo Díaz Ordaz hivatalosan bejelentette, hogy a következő évben esedékes választásokon elnökjelöltként őt indítja maga helyett. Bár Echeverría keményvonalasnak számított Díaz Ordaz kormányában, s felelősnek tartották a tlatelolcói mészárlásért, igyekezett ezt elfeledtetni az emberekkel.[8]

Az 1976-os választásokra Echeverría José López Portillót, akkori pénzügyminiszterét jelölte utódjának, aki gyakorlatilag ellenfél nélkül indult, s győzelmet aratott.[9]

Luis Echeverría Álvarez 2022. július 8-án hunyt el cuernavacai otthonában.[10] Földi maradványait elhamvasztották.[11]

Magánélet

1945. január 2-án vette feleségül María Esther Zunót.[12] Összesen nyolc gyermekük született. Egyik fiuk, Álvaro Echeverría Zuno közgazdász, 2020. május 19-én, 71 éves korában öngyilkos lett.[13]

Jegyzetek

  1. ↑ Luis Echeverría. Muere a los 100 años de edad el expresidente (spanyol nyelven). El Universal, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  2. ↑ Harris M. Lentz: Heads of States and Governments Since 1945. 2014–02–04. ISBN 978-1-134-26490-2 Hozzáférés: 2022. július 12.  
  3. ↑ J. Patrick Boyer: Foreign Voices in the House: A Century of Addresses to Canada's Parliament by World Leaders. 2017–02–25. ISBN 978-1-4597-3686-3 Hozzáférés: 2022. július 12.  
  4. ↑ Luis Echeverría Álvarez: 1922—: Lawyer, Politician - Worked Way Up Through Ruling Party (angol nyelven). biography.jrank.org. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  5. ↑ Press, The Associated. „Luis Echeverria, a Mexican leader who was blamed for massacres, dies at age 100”, NPR, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 12.) (angol nyelvű) 
  6. ↑ Shapira, Yoram (1977. november 1.). „Mexico: The Impact of the 1968 Student Protest on Echeverría's Reformism”. Journal of Interamerican Studies and World Affairs 19 (4), 557–580. o. DOI:10.2307/165488. ISSN 0022-1937. 
  7. ↑ Grindle, Merilee S. (1977. november 1.). „Policy Change in an Authoritarian Regime: Mexico Under Echeverría”. Journal of Interamerican Studies and World Affairs 19 (4), 523–555. o. DOI:10.2307/165487. ISSN 0022-1937. 
  8. ↑ (1998. október 1.) „Enrique Krauze. <italic>Mexico: Biography of Power; A History of Modern Mexico, 1810–1996</italic>. Translated by Hank Heifetz. New York: HarperCollins. 1997. Pp. xix, 872. $35.00”. The American Historical Review. DOI:10.1086/ahr/103.4.1364. ISSN 1937-5239. 
  9. ↑ García Reyes, Christian Uziel (2011. február 10.). „Los partidos políticos y las elecciones en México: del partido hegemónico a los gobiernos divididos”. Estudios Políticos 9. DOI:10.22201/fcpys.24484903e.2010.0.23854. ISSN 2448-4903. 
  10. ↑ Kandell, Jonathan. „Luis Echeverría Alvarez, Former President of Mexico, Dies at 100”, The New York Times, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. július 12.) (amerikai angol nyelvű) 
  11. ↑ News, A. B. C.: A quiet memorial for Mexican ex-president Luis Echeverria (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. július 12.)
  12. ↑ (1924. december 8.-1999. december 4.)
  13. ↑ Hallan cuerpo de Álvaro Echeverría Zuno, hijo del expresidente Luis Echeverría, con una carta póstuma (spanyol nyelven). El Universal, 2020. május 19. (Hozzáférés: 2022. július 12.)