PROFILPELAJAR.COM

	Lovis Corinth
	Önarcképe (1900)
Született	1858. július 21.; Tapiau
Meghalt	1925. július 17. (66 évesen); Zandvoort
Sírhely	Südwestkirchhof Stahnsdorf
Alkotott	1872–1925
Nemzetisége	német
Stílusa	impresszionizmus és az expresszionizmus
Mestere(i)	William-Adolphe Bouguereau; Tony Robert-Fleury
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lovis Corinth témájú médiaállományokat.

Lovis Corinth (Tapiau, Kelet-Poroszország, 1858. július 21. – Zandvoort, 1925. július 17.) német festő, aki műalkotásaiban ötvözte az impresszionista és az expresszionista irányvonalat.

Élete és munkássága

Königsbergben, Münchenben, Antwerpenben és Párizsban tanult. William-Adolphe Bouguereaués Tony Robert-Fleury eklektikus stílusban festő mesterek tanítványa volt. 1887-től Németország különböző városaiban élt: 1891-től Münchenben alkot, majd 1901-től a berlini szecessziós csoport szervezője. A művészcsoport elnöke, Max Liebermann mellett mint a német impresszionizmus fő képviselője ismert. 1910-1912-ben Corinth a berlini szecessziós csoport elnöke. 1900-1923-ban Berlinben munkálkodott, a berlini multikulturális környezet igen jótékony hatást gyakorolt műveire.

Művészete több stílusfordulatot tartalmaz. Legkorábban naturalista stílusban festett, majd az impresszionista és az expresszionista irányzatot ötvözte. Témaválasztása igen változatos, megörökíti a hétköznapokat, s fest tájképeket, vallásos és szimbolikus kompozíciókat és arcképeket. S mintegy 900 grafikai alkotása van, olykor erőteljesebb vonalú grafikáinak stílusát ecsettel is megjeleníti a festményein, ugyanekkor egészen finom vonalú, plasztikus grafikái is bőséggel vannak. Tehetséges illusztrátorként is tevékenykedett.^[1] Megírta önéletrajzát és írt néhány elméleti művet a festőművészetről.^[2]

Az 1900-as évek közepén festményeiből néhány kortárs német festő műveivel együtt csoportos kiállítást rendezett a budapesti Könyves Kálmán Szalon.^[3]

1919-ben Urfeld-Walchensee-ben vett egy házat, s ott élt és alkotott, a Walchen-tó és környéke inspirálólag hatott munkásságára, számos tájképet, portrét, s vallási témájú alkotást készített.

Művei

Legismertebb képeiből

Fekvő akt, 1899 (Bréma, Kunsthalle) expresszionista stílusban
Szalomé, 1899 (Cambridge, USA, Busch Reisinger Museum, Harvard University) impresszionista stílusban
Asszony rózsaszín kalapban, 1912 expresszionista stílusban
Walchensee mellől tájkép-sorozat, 1920-1925 impresszionista és expresszionista stílusban
Perseus és Andromeda
Pietà & Levétel a keresztről, 1920 expresszionista stílusban
Schlossfreiheit in Berlin, 1923 expresszionista stílusban
Ecce homo, 1925 (Kunstmuseum, Basel) expresszionista stílusban

Arcképeiből

Otto Eckmann, 1897
Alfred von Tirpitz, 1917
Friedrich Ebert, 1924

Galéria

Hölgyportré (1886)
Nana (1911)
Walchensee (1920)
Walchensee (1922)
Johanna (1923)
Walchensee (1924)
Walchensee (1925)
Ecce homo (1925)

Jegyzetek

↑ Das hohe Lied
↑ Legenden aus dem Künsterleben. Berlin, 1908; Das Erlernen der Malerei. Berlin, 1908; Walter Leistikow. Berlin, 1911
↑ Somogyi Hajnalka i.m.

Források

Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest, Győző Andor, 1926. Lovis Corinth szócikket ld. 151. o.
Művészeti lexikon. 1. köt. Budapest, 1965. Lovis Corinth szócikket ld. 432-433. o.
A művészet története : a századvég és a századelő. Budapest : Corvina, 1988. 320 o. ISBN 963-13-2393-5; ISBN 963-13-2606-3
Alain Bois: Az expresszionizmus ld. 241-285. o.