Lovag és ivó hölgy (festmény)

Borospohár
(Het glas wijn)
Művész
(
)
Műfajzsánerkép
Mozgaloma holland festészet aranykora
Magasság67,7 cm
Szélesség79,6 cm
MúzeumGemäldegalerie
Gyűjtemény
Katalógusszám
  • 111 (120 Famous Paintings from the Kaiser Friedrich-Museum in Berlin)
  • 37 (Johannes Vermeer catalog raisonné, 1908)
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Lovag és ivó hölgy témájú médiaállományokat.

A Lovag és ivó hölgy (más elnevezéssel a Borospohár vagy Egy pohár bor; hollandul Het glas wijn) Jan Vermeer van Delft zsánerképe. 1901 óta a berlini Gemäldegalerie büszkesége.

A kép

Vermeer mintegy 27 éves volt, amikor ezt a képet festette, amelyet kritikusai első igazán érett képének tartanak.[1]

Pieter de Hooch, Holland udvar, 1657 körül

Vermeer témáját egyik mesterétől, Pieter de Hooch-tól kölcsönözte, de kivitelezésében túl is lépett rajta. Alakjait egy sokkal elegánsabb, felsőbb osztálybeli környezetbe helyezte. Erről tanúskodik a szoba berendezése, a ruhák, és az ólomüveg ablakon látható nemesi címer is.

A festmény a korban divatos moralizáló képek sorába illeszkedik, bár művészi színvonala azok közül messze kiemeli.

Az elegáns hölgy borospoharát mintegy rejtőzködően arcához szorítja, emiatt vonásai alig felismerhetőek. A lovag tölteni készül, de neki nincs pohara; a hölgy poharát töltené újra. A szituáció egy kezdődő szerelemre utal, de kétséges jellemek között. Ennek ellenére nem mondható, hogy rejtett erotikus sugárzása lenne. Az erkölcsi mondanivalót a címerben megtalálható zabla szolgáltatja, amely a visszafogottság, mértékletesség jelképe.[2]

Korábbi festményeihez képest Vermeer ecsetkezelése ezen a képen visszafogottabb. Az arcokat és a ruhákat lágy körvonalakkal fogalmazza meg, csak az asztalterítőt és az ablaküveget dolgozza ki részletesebben. Vermeer több kortársa, Jan Steen, Gerard Terborch, és id. Frans van Mieris is hasonló finom technikát alkalmazott Pieter de Hooch nyomdokain haladva.

A festmény rokonságot mutat Vermeer több más képével, mint a Hölgy két udvarlóval[3] és az Alvó lány, amelyen ugyanaz a boroskancsó látható.

A mű birtoklásának története

A legkorábbi adat 1736-ból származik, amikor Delftben egy árverésen 52 guldenre srófolták az árát. 1785-ben egy bizonyos amszterdami John Hope (1737–1784) hagyatékában szerepel. Fiaik a képet Angliába vitték, ahol generációk során át zajló öröklések eredményeképpen főnemesi tulajdonba került. Henry Pelham-Clinton, Newcastle-under-Lyme VIII. hercege (1866–1941) 1901-ben 165.000 aranymárkáért adta el a berlini Gemäldegalerie számára.[4]

Biztosan Vermeer képei
Sorszám Kép Cím Készült Méret, anyag Kiállítóhely
1
 Krisztus Mária és Márta házában 1654/1655 160 × 142 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Scotland, Edinburgh
2
 Diana pihenője vagy Diana és a nimfák 1655/1656 98,5 × 105 cm, olaj, lenvászon Mauritshuis, Hága
3
 A kerítőnő 1656 143 × 130 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda
4
 Alvó lány 1657 87,6 × 76,5 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
5
 Olvasó nő vagy Levelet olvasó lány nyitott ablaknál 1657 83 × 64,5 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie Alte Meister, Drezda
6
 Delfti utca, Kis utca vagy Utca Delftben 1657/1658 54,3 × 44 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
7
 A katona és a nevető lány 1658 49,2 × 44,4 cm, olaj, lenvászon Frick Collection, New York
8
 Lovag és ivó hölgy 1658–1660 66,3 × 76,5 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie, Berlin
9
 Tejet öntő nő 1658–1660 45,4 × 41 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
10
 Hölgy két udvarlóval 1659/1660 78 × 67,5 cm, olaj, lenvászon Herzog Anton Ulrich-Museum, Braunschweig
11
 Delft látképe 1660/1661 98,5 × 117,5 cm, olaj, lenvászon Mauritshuis, Hága
12
 A félbeszakadt zenelecke 1660/1661 38,7 × 43,9 cm, olaj, lenvászon Frick Collection, New York
13
 Levelet olvasó nő kékben 1662–1664 46,5 × 39 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
14
 A zenelecke 1662–1665 74,6 × 64,1 cm, olaj, lenvászon Buckingham-palota, London
15
 Gyöngymérő nő 1662–1664 42,5 × 38 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Art, Washington D.C.
16
 Lanton játszó hölgy ablak mellett 1664 51,4 × 45,7 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
17
 A gyöngysor 1664 55 × 45 cm, olaj, lenvászon Gemäldegalerie, Berlin
18
 Nő vizeskancsóval 1664/1665 45,7 × 40,6 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
19
 Leány gyöngy fülbevalóval vagy Turbános nő 1665 45 × 40 cm, olaj, lenvászon Mauritshuis, Hága
20
 A koncert 1665/1666 69 × 63 cm, olaj, lenvászon Isabella Stewart Gardner Museum, Boston (1990-ben ellopták)
21
 Levelet író sárga ruhás hölgy 1665–1670 45 × 39,9 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Art, Washington D.C.
22
 Hölgy és komornája 1667/1668 89,5 × 78,1 cm, olaj, lenvászon Frick Collection, New York
23
 Az asztronómus 1668 50,8 × 46,3 cm, olaj, lenvászon Louvre, Párizs
24
 A geográfus 1668/1669 53 × 46,6 cm, olaj, lenvászon Städelsches Kunstinstitut, Frankfurt am Main
25
 A szerelmeslevél 1669/1670 44 × 38,5 cm, olaj, lenvászon Rijksmuseum, Amszterdam
26
 A csipkeverőnő 1669/1670 24,5 × 21 cm, olaj, lenvászon (fatáblára feszítve) Louvre, Párizs
27
 Levelet író hölgy és komornája 1670 71 × 59 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Ireland, Dublin
28
 A katolikus hit allegóriája vagy A hit allegóriája 1671–1674 114,3 × 88,9 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
29
 Gitáron játszó nő 1672 53 × 46,3 cm, olaj, lenvászon Kenwood House, London
30
 Műterem vagy A festészet allegóriája 1673 130 × 110 cm, olaj, lenvászon Kunsthistorisches Museum, Bécs
31
 Virginál mellett álló hölgy 1673–1675 51,7 × 45,2 cm, olaj, lenvászon National Gallery, London
32
 Hölgy virginálnál 1673–1675 51,5 × 45,5 cm, olaj, lenvászon National Gallery, London
Vermeer kérdéses képei
Sorszám Kép Cím Készült Méret, anyag Kiállítóhely
1
 Szent Praxedis 1655 101,6 × 82,6 cm, olaj, lenvászon Musée de la Chapelle de la Visitation, Monaco (Barbara Piasecka Johnson Collection)
2
 Leány portréja 1666/1667 44,5 × 40 cm, olaj, lenvászon Metropolitan Művészeti Múzeum, New York
3
 Fuvolás lány 1666/1667 20 × 17,8 cm, olaj, lenvászon National Gallery of Art, Washington D.C.
4
 Leány vörös kalapban 1666/1667 23,2 × 18,1 cm, olaj, fatábla National Gallery of Art, Washington D.C.
5
 Virginál mellett ülő hölgy 1670 25,5 × 20 cm, olaj, lenvászon Sammlung Wynn, Las Vegas

Jegyzetek

  1. ↑ Liedtke, 376-378
  2. ↑ Jan Kelch (Hrsg.), Rainald Grosshans (Hrsg.): Gemäldegalerie Berlin, 50 Meisterwerke. Scala, London 2001. Seite 68.
  3. ↑ Konowitz, Ellen (Autumn, 1998). „Vermeer: Reception and Interpretation. (Book Review)”. Sixteenth Century Journal 29 (3), 817–819. o. DOI:10.2307/2543706. 
  4. ↑ Tilmann von Stockhausen: Gemäldegalerie Berlin : Die Geschichte ihrer Erwerbungspolitik 1830 -1904. Seite 332.

Irodalom

Külső hivatkozások