Anne Peichert Hénin-Beaumontban nőtt fel négy leány és egy fiútestvérével.[5] Louane apja, Jean-Pierre Peichert egy lengyel anya és egy német apa gyermeke. Édesanyja, Isabel Pinto dos Santos, egy portugál apa és egy brazil anya lánya.[6]
2008-ban Louane Emera részt vett a „L'École des stars”-en, egy francia versenyen, amely a Direct 8 csatornáján szerepelt.[7]
Louane árva. Az „Imagine” című kiadványát az apjának szentelte, aki mindössze három hónappal a The Voice-ban való szereplése előtt halt meg, míg édesanyja hosszas betegség után hunyt el 2014-ben.[8][9] Louane azt nyilatkozta, hogy sokat tanul szüleitől a fegyelemről, és mindig szeretettel kezelték.[10]
Karrierje
The Voice
2013-ban bekerült a The Voice második évadjába. William Sheller „Un homme heureux” című dalával lépett fel először. A „vak meghallgatás”-t 2013. február 16-án sugározták.
Az élő adásban Michel Legrand „Les moulins de mon cœur”-jét énekelte, a nyilvános szavazással mentette meg. 2013. április 27-énCarly Rae Jepsen „Call Me Maybe” című dalával szerepelt, a mentora juttatta tovább. Összesen 74 pontot kapott, míg ellenfele, Loïs 76-ot. Ennek következtében Louane kiesett.
A The Voice után
Éric Lartigau a The Voice-ban való megjelenése után felfigyelt rá,[11] és „A Bélier-család” című filmben ráoszotta Paula, egy 16 éves lány szerepét, aki az egyedüli halló személy a siket családban. A filmben számos Michel Sardou dalt énekel, leginkább „Je vole”.[12] Ennek eredményeként megnyerte a „legígéretesebb színésznő” címet a César-díj40. ünnepségén.[13]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Louane (singer) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.