Lidzbark Warmiński

Nem tévesztendő össze a következővel: Lidzbark.
Lidzbark Warmiński
Az ún. „Magas kapu” a városközpont felől
Az ún. „Magas kapu” a városközpont felől
Lidzbark Warmiński címere
Lidzbark Warmiński címere		 Lidzbark Warmiński zászlaja
Lidzbark Warmiński zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságVarmia-mazúriai
JárásLidzbarki
Rangváros
Irányítószám11-100-tól 11-102-ig
Körzethívószám+(48)89
RendszámNLI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség14 878 fő (2021. márc. 31.)[2]
Népsűrűség1 062,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 07′, k. h. 20° 35′54.116667°N 20.583333°EKoordináták: é. sz. 54° 07′, k. h. 20° 35′54.116667°N 20.583333°E
Lidzbark Warmiński weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lidzbark Warmiński témájú médiaállományokat.

Lidzbark Warmiński (németül Heilsberg, régebbi nevén Lecbark) község Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaság Lidzbarki járásában.

Földrajz

Elhelyezkedése

A város Lengyelország északi határán, a Varmia-mazúriai vajdaság nyugati részén fekszik a történelmi Varmiában (Warmia), ahol átfolyik rajta a Łyna folyó, a Symsarna megtalálható a Sępopolska-alföld, az Olsztyńskie-i tavacskák és a Wzniesienia Górowskie.

Szomszédos községek:

Éghajlata

E részen még a tenger hatása uralkodik. Ez nagy felhőkben jelenik meg, időszakonként jégverésben, főleg ősszel. A nyár eléggé későn kezdődik, hűvös és rövid. A tél hosszú és nagyon hideg. A csapadék évi átlaga 620 mm.

Környékbeli tavak

  • Koniewo
  • Pilnik
  • Wielochowo

Ezek együttesen a Wielchowski-tavak.

Földhasználat

A 2002-es adatok szerint Lidzbark Warmiński területe 14,34 km², ebből:

Történelme

Az óváros

Lidzbarkot a Német Lovagrend alapította 1240 körül, itt ekkoriban egy erődítmény volt föllelhető. 1241-ben a Német Lovagrend tagjai elsőként a helyi elpusztított várat építették meg fából, melyet a következő években a poroszok szereztek meg. 1243-ban feleszméltek a Lovagrend tagjai. 1350-től a 19. századig volt Varmia központja, és egyben legnagyobb lélekszámú települése.

1975–1998 között a város az Olsztyńi vajdasághoz tartozott.

Demográfia

A 2004. június 30-i népszámlálás szerint lakossága 16 545 fő.

Népszámlálás 2004. június 30-án:

Leírás Összesen Nő Férfi
Egység fő % fő % fő %
Népesség 16 545 100 8636 52,2 7909 47,8
Népsűrűség
(fő/km²)		 1153,8 602,2 551,5

A 2002-es adat szerint az átlagkereset évi 1187,47 zł/fő

Archív adatok

  • 1875: 5.762 lakos
  • 1890: 5.501 lakos, melyből 665 evangélikus, 4.723 katolikus és 112 zsidó vallású
  • 1910: 6.082 lakos
  • 1939: 10.630 lakos

Oktatás

  • Warmiai Egyetem, Főiskola - Főiskolát a Nemzeti Oktatásügyi és Sportminisztérium 2003. november 20-i döntését követően kezdték építeni, 2004. május 20-tól használják.
  • IV. Kázmér lengyel király Állami egyesületi iskola
  • Stanisław Staszic Szakiskola
  • Mezőgazdasági Beállítottságú Központi Képző Iskola
  • 1-es számú Általános Iskola, Mikołaj Kopernikról nevezett (az iskola egyesül az 1-es számú gimnáziummal)
  • 3-as számú Általános Iskola, Ignacy Krasickiról nevezett
  • 4-es számú Általános Iskola, II. János Pálról nevezett (az iskola egyesül a 2-es számú gimnáziummal)
  • Állami Zeneiskola
  • 'Mackó' Magánóvoda és Bölcsőde
  • 'Maci' Magánóvoda
  • 'Pelyhecske' Magánóvoda
  • 5-ös számú Állami Óvoda
  • 6-os számú Állami Óvoda
  • Maria Grzegorzewska gyógypedagógusról elnevezett Ifjúsági Nevelőközpont
  • Pedagógia-Pszichológia szakos Járási Főiskola
  • Különleges Központi Nevelőiskola

Kulturális intézmények

  • Lidzbarki kulturális ház
  • Ifjúsági kulturális ház (Irena Kwinto)
  • Városi könyvtár (Marcin Kromer)
  • Városi könyvtár - gyerekek és fiatalok számára
  • 3-as Számú Városi könyvtár alkönyvtára
  • Városi könyvtár a kórházban (egészségügyi könyvek)
  • Könyvklub
  • Az Elblągui Warmiai-Mazúriai Pedagógiai Könyvtár Lidzbark Warmiński-i alkönyvtára

Egyház és vallás

Műemlékek

  • A warmiai püspöki palota (Zamek biskupów warmińskich w Lidzbarku Warmińskim)
  • A Szent Péternek és Szent Pál apostolnak szentelt templom (Kościół Świętych Apostołów Piotra i Pawła)
  • Wysoka Brama (a 15-16. századból)
  • Evangélikus templom (mely mostanában ortodox templom), építése 1821-23 zajlott le.
  • illetve a barokk-klasszicista stílusú pavilon a hozzá tartozó gyönyörű kerttel, melyet 1718 és 1724 között építettek Teodor Potocki püspök számára, 1770-ben Ignacy Krasicki püspök újíttatta föl.

A városhoz köthető ismert személyek

Lásd még

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Térképek és műholdas felvételek