Fonyódra csak 1567-től kezdődően vezényelhettek királyi pénzen fizetett zsoldosokat. Fonyód sohasem lett királyi tulajdonú vár, mert a tóti Lengyelek végig a török idők alatt is meg tudták őrizni a Fonyódra való birtokjogukat. Fonyód, mint a többi fontos végvár azonban királyi támogatást élvezett. Erre bizonyíték többek között az, hogy Magyar Bálint sógorát és fogadott fiát, tóti Lengyel Istvánt 1569 nyarán Miksa királyhoz küldte Bécsbe a katonáinak járó zsoldért. 1569-ben azonban Magyar Bálintnak és embereinek nem küldtek zsoldot. Tóti Lengyel István pénz nélkül tért vissza Fonyódra. Magyar Bálintot ugyanis belekeverték az erdélyiekkel Miksa király megbuktatására összefogó magyar urak ügyébe. Az éppen Bécsben lévő Bocskay György írta, hogy „lug nélkül is igen megmosta a fejét őfelsége (T. i. Lengyel Istvánnak) és ugyan szemébe megmondta, hogy jól értené Magyar Bálintnak minden praktikáját az rebellisekkel..."[1]1573. november 17-e után kisasszonyfalvi Istvánffy István lovaskapitány, azaz lovashadnagy Kanizsán. A Haditanács tudatja a Kanizsára kirendelt királyi biztosokkal, hogy Lengyel István lovaskapitányi tisztét Rudolf király Istvánffy Istvánnak adományozta.[2]
Magyar Bálintszigligeti kapitány 1573-ban bekövetkezett halála után a szigligeti vár állapota egyre romlott. Az újabb várkapitány Lengyel István lett. Magyar Bálint erejét még lekötötte a somogyi Lengyel javak és a fonyódi végvár védelme mellett a szigligeti vár és uradalom birtokainak elsősorban a töröktől való megőrzése. Velük küzdött, a fonyódi vár tisztjeként fogadott fiúk, lengyeltóti Lengyel Brigitta édestestvére tóti Lengyel István is. A rossz állapotban lévő szigligeti vár javítására 1580-ban a királyi kamara pénzt utalt ki Lengyel István részére. Ez az összeg azonban csak a legszükségesebb javításokra lehetett elegendő, mivel a sok gondot okozó várat, birtokosa felajánlotta a királynak Rajkáért cserébe. Indoklásként a vár rossz állapotát, „hadakozó szerszámuk" elégtelenségét és a török fenyegető közelségét említette.[3]1581-ben a tapolcaiak tiltakoznak a király előtt, hogy Lengyel István szigligeti kapitány Tapolcát a várához akarja kapcsolni.[4]
