Lefèvre Terézia, egyes forrásokban Lefebre, férjezett nevén Murányi Zsigmondné (Kolozsvár, 1785 – Kolozsvár, 1840) francia származású magyar színésznő.
Pályafutása
Egy francia menekült leányaként született. Első ízben Kolozsváron lépett színpadra, 1803. március 14-én. 1804. május 21-től kimaradt és 1805. január 6-tól újra szerződött és 1806-ig működött ott. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Murányi Zsigmond színésszel, akivel egybekelt és vele 1807-ben Pestre szerződött. 1808-ban újra visszatért férjével a kolozsvári színházhoz. Ezután 1811-ben és 1814-ben a pesti és a vidéki színpadokon szerepelt: 1815-től a társulattal együtt Miskolcra költözött, 1819-től Székesfehérváron dolgozott, és 1824-25-ben ismét Kolozsvárt játszott, 1826-27-ben szintén tagja volt a kolozsvári társulatnak. Ezután férjével együtt visszavonult a színi pályától.
Kezdetben naiva szerepkörben lépett fel, utóbb hősnőket alakított nagy átéléssel; a közönség kedvencének tartották.[1][2]Paulay Ede szerint „természetes fölfogás és bensőség voltak játékának fő érdemei.”[3] A kezdő Déryné Széppataki Róza a tanítványa volt.[4] Színműveket is fordított.
Családja
Gyermekei: Karolina, született 1810-ben, meghalt 1823. február 10-én, Pécsen. Mint gyermekszereplő tűnt fel. Sírkőfelirata: Állj meg vándor e' halotti Sírhalmok közt poromnál, Itt pihen Murányi Lotti — Lelke az angyaloknál. Virág volt itt, de angyal ott, Tizenhárom tavaszt ért, Ellebegett, sírni hagyott Atyát, anyát s öt testvért. További gyermekei: Antónia, Zsigmond, Sándor, akik szintén szerepeltek színpadon.
↑Fáy András: A nemzeti színészet viszontagságai, s majdan megalapítása Pesten, hiteles adatok nyomán. Magyar színházi lap, I. évf. 46. sz. (1860. november 10.) 366. o.
Murányi Zsigmondné. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 295. o.
