Pettingtől keletre, az osztrák határ közelében fekvő település.
Története
Laufen már az ókorban is fontos helynek számított. A Salzach folyón átvezető folyami átkelőjét a római korban a Castellum ad Loffi nevű katonai erőd őrizte.
Nevét először egy 1041-ben keltezett oklevél említette. 1278-ban létrejött itt a hajósok céhe, amelynek tagjai sajátságos bárkáikon sószállítással foglalkoztak.
1403-ban a rendkívül kedvező helyen megtelepült városka (a Salzachba benyúló félszigeten feküdt) vásárrendezési jogot is kapott.
Laufen 1830-ig Salzburghoz tartozott, a salzburgi hercegérsek nyaralóhelye volt.
Leírása
A városba két masszív városkapu vezet. Bűbájos főutcájának régi házai közül a 48. szám alatt található Lővenbraurei sörfőzde kapuboltozata a gótika ritka emléke. Keskeny mellékutcáit pedig régi gyámívek kapcsolják össze.
Plébániatemploma (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) Dél-Németország legöregebb gótikus csarnoktemploma. Az 1330-1332 közötti építésekor megőrizték a korábbi templom román stílusú tornyát. Az alacsony toronycsúcs szinte megbújik a meredek gótikus tetőszerkezet oldalában. A templom kívülről érintetlen maradt, belsőleg azonban 1770-ben barokkosították, majd 1843-ban neogótikus stílusban rendezték be. A templomot az 1633-ban épült barokk stílusú temetőkápolnával kívülről régi kerengőre emlékeztető oszlopos folyosó köti össze.
A temetőkápolna szomszédságában egy 1625-ben épült házban képtár (Gemäldesammlung im Dechantenhof) van berendezve, ahol az egykori hercegségi nyaraló több értékes festményét is elhelyezték.
Az egykori Hercegségi kastély-t 790-ben említették először. Újabb kori alakját a 17. században kapta. A kastélyt 1862-ben börtönné alakították át, a külső és belső átépítések az épületet tönkretették.
Nevezetességek
Városkapuk
Plébániatemploma (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) – a templom legrégebbi és legértékesebb műkincsei az itt Laufenben született Johann Michael Rottmayr két munkája: egy 1690 körül készült oltárkép a hajósok oltárán, a másik az 1698-ból való és az orgona erkélye alatt elhelyezett festmény amely a Madonnát festő Szt. Lukácsot és az orgonán játszó Szt. Ceciliát ábrázolja.
Képtár
Itt születtek, itt éltek
Johann Michael Rottmayr barokk festő, az önálló osztrák festőiskola első generációjának jelentős alakja itt született 1656. december 11. -én.