Körös-osztály
Hajótípus	Monitor
Névadó	SMS Körös
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	448 t
Hossz	54 m
Szélesség	9 m
Merülés	1,2 m
Sebesség	10 km/h
Hatótávolság	1000 tmf (Tengeri mérföld)
Fegyverzet	12 db H35 Krupp ékzáras gyorstüzelő löveg vagy öntöttvas löveg 2 db 7 cm-es H42-es gyorstüzelő ágyú 2 db 8 mm-es golyószóró
Páncélzat	Övpáncél: 50 mm Fedélzet: 19 mm Ágyútornyok: 75 mm
Legénység	73 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Körös-osztály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Körös-osztály az Osztrák–Magyar Monarchia oldalán, a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében harcoló monitor-osztály volt. Tagjai az SMS Körös és az SMS Szamos voltak.

A Körös-osztály két hajója a Császári és Királyi Haditengerészet harmadik és negyedik monitorja volt. Mindkettőt a Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár építette Újpesten. A két hajó részt vett az első világháború harcaiban. Később a Körös jugoszláv hadizsákmánnyá lett, a Szamost Magyarországon elevátornak használták. Végül szétbontották őket Jugoszláviában.

1892-ben bocsátották vízre, és 1894. április 2-án állították szolgálatba. Az első világháború több nagy ütközetében is részt vett, 1918. végén zátonyra futott és egy egész napig harcolt a szerb tüzérséggel, végül a hajót a legénysége elhagyta. A hajó a jugoszlávoké lett. A második világháborúban aknára futott és 1945–46 között lebontották.

1892-ben bocsátották vízre. 1914-ben több más monitorral együtt részt vett Belgrád ostromában. Ezt követően az első világháborúban nagyobb akciókban nem vett részt, de tovább harcolt. 1919-ben a Tanácsköztársaság oldalán harcolt, majd Magyarországon elevátornak használták. Az 1960-as években kiselejtezték és Jugoszláviában bontották le 1980 körül.

• Csonkaréti Károly – Benczúr László: Haditengerészek és folyamőrök a Dunán 1870–1945 (Zrínyi, 1991) ISBN 963-327-1533
• Hajóregiszter.hu

• SMS Szamos (1892)
• SMS Körös (1892)
• Császári és Királyi Haditengerészet