Büntetőjog általános rész 1. A büntetőjog sorozat része
A bűncselekmény és az elkövető
Bűncselekmény Bűntett és vétség Halmazat Szándékosság és gondatlanság Kísérlet Előkészület Elkövető
Büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok
Gyermekkor Kóros elmeállapot Kényszer és fenyegetés Tévedés Jogos védelem Végszükség Jogszabály engedélye Magánindítvány vagy feljelentés hiánya
Büntethetőséget megszüntető okok
Az elkövető halála Elévülés Kegyelem Tevékeny megbánás
Büntetések és mellékbüntetések
Szabadságvesztés Elzárás Közérdekű munka Pénzbüntetés Közügyektől eltiltás Foglalkozástól eltiltás Járművezetéstől eltiltás Sportrendezvények látogatásától való eltiltás Kitiltás Kiutasítás
Intézkedések
Megrovás Próbára bocsátás Jóvátételi munka Kényszergyógykezelés Elkobzás Vagyonelkobzás Pártfogó felügyelet Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések
Sablon:Büntetőjog általános rész m v sz

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A kényszergyógykezelés egy büntetőjogi intézkedés.^[1] A személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetőjével szemben kell alkalmazni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kényszerintézkedések közé tartozik. Lényege a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása, jogerős ítélet nélkül. Akkor van helye, ha megalapozottan lehet arra következtetni, hogy a terhelt kényszergyógykezelését el kell rendelni. ^[2]

A kényszergyógykezelést erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre.

A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.^[3]

• 2012. évi C. törvény a BüntetÅ‘ TörvénykönyvrÅ‘l