|
|
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A megrovás a magyar büntetőjog egyik intézkedési neme, egyben a legenyhébb szankció.
A hatályos magyar Büntető Törvénykönyvben
Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen.[1]
A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.[2]
A megrovás - akár a próbára bocsátás vagy a jóvátételi munka önállóan, büntetés helyett alkalmazható.[3]
Története
A magyar büntetőjogban először az 1930. évi 34. tc. tette lehetővé az ítélethozatal mellőzését vétség vagy kihágás esetében, ha a bűnösség olyan csekély és a cselekmény tárgyi súlya annyira jelentéktelen volt, hogy a büntetés alkalmazása szükségtelennek bizonyult. Ezt átvette az 1950. évi Btk. is, majd figyelmeztetés néven került be az 1961-es Btk.-ba, s lényegében változatlan tartalommal megrovás néven 1978-tól része a büntetőjogunknak.
Elemzése
A megrovás a legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény, méghozzá nevelő jellegű intézkedés. A megrovás a bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti, más, ténylegesen bekövetkező joghátrány nélkül. Legfontosabb célja, hogy az elkövetőt törvénytisztelő magatartásra intse és nevelje.
A megrovásnak kettős tartalma van. Egyrészt a hatóság részéről az elkövető tudomására juttatott rosszallás, vagyis annak kifejezése, hogy a hatóság az elkövető cselekményét helyteleníti és rámutat az elkövető felelősségére. Másrészt felhívja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjék a bűncselekmények elkövetésétől. Mivel a törvény a "hatóság" kifejezést használja, így azt más jogalkalmazó szerv (pl. ügyész) is kiszabhatja.
Fiatalkorúak
Fiatalkorúakkal szemben is alkalmazható a megrovás intézménye.
Források
- Nagy Ferenc - A magyar büntetőjog Általános Része. Korona Kiadó, 2004.
Jegyzetek
- ↑ 2012. évi C. törvény 64. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 64. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 63. § (2) bek.
Kapcsolódó szócikkek
