Ez a szócikk a Budaliget határában, solymári területen fekvő, Kálvária-domb nevű magaslatról szól. Hasonló címmel lásd még: Kálvária-domb (egyértelműsítő lap).
A Kálvária-domb hosszanti elhelyezkedésű, északnyugat-délkelet irányban elnyúló, kisebb hegy a Budai-hegységben, nagyobbrészt Solymár, kisebb részben Remeteszőlős területén, délkeleti lejtőivel benyúlva BudapestII. kerületére (Budaliget) is. A Budai Tájvédelmi Körzet területén helyezkedik el, tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, a BKV157-es vagy 157A jelzésű buszjárataival. Különlegessége, hogy a délkeleti részén elhelyezkedő kőfejtőben nyílik a Budai-hegységben található egyetlen olyan barlang, amelyben bazalt fordul elő. Ez a barlang a Budaligeti-barlang (Kálvária-barlang).
Nevének eredete
Kilátás a Kálvária-domb csúcsa közeléből
Elnevezése minden bizonnyal arra utal, hogy valamikor a múltban a környező települések vagy településrészek valamelyikének katolikus közössége használhatta a hegyet keresztútjárás céljára. Erre vonatkozóan konkrét adat ezidáig nem került elő, a terepen pedig látható jel nem fedezhető fel arra vonatkozóan, hogy valaha itt kereszt vagy kálvária állt volna.
A „Hollandi-bánya” nevének eredetét illetően egyelőre nem ismert írott adat.
Elhelyezkedése
A Kálvária-domb a Zsíros-hegy–Nagy-Szénás hegytömbjének egyik alacsonyabb kiemelkedése a hegytömb keleti részén. Budapest legészaknyugatibb határpontja, a Budapest–Remeteszőlős–Solymár-hármashatár közvetlen közelében emelkedik, a Solymárt Remeteszőlőstől elválasztó határvonal a csúcsán keresztül, a gerincvonalán húzódik. Déli szomszédja a hegytömbön belül a 424 méter magas Remete-hegy, északi szomszédja a 419 méter magas Kerek-hegy. Észak-északnyugat felől a Jegenye-völgyfelső szakasza határolja, északkeleti és keleti lejtői a Középső-Jegenye-völgyre futnak le; délkeleti lankáira Budaliget legészakibb házai, üdülőtelkei kapaszkodnak fel, délnyugat felől pedig a Kovácsi-erdőföldek irtásterülete határolja.
Földtana
A Hollandi-bányát kettéválasztó meddőgerinc anyaga részben bazalt lehet
Alapkőzete az egész hegytömbhöz hasonlóan a középső triász végén képződött mélytengeri üledék, mészkő, amit a magaslat délkeleti oldalában bányásztak is egykor, három egymás mellett észak-déli irányban elhelyezkedő fejtésben. A mészkő közé azonban intrúzióként kb. 58 (+/-2) millió évesnek becsült korú bazalt is beékelődik, amely többféle megjelenési formában fedezhető fel az említett kőbányák szelvényében;[1] feltehetőleg részben bazaltból áll a kőbánya északi és középső udvarát elválasztó, a sárgásszürke mészkőtől feltűnően elütő, sötétszürke színű meddőgerinc. A bánya két említett udvarában több kisebb-nagyobb barlang, sziklarepedés nyílik, ezek egyikében, a Budaligeti-bazaltos-barlangban ugyancsak észlelhető a bazalt megjelenése, így az egész Budai-hegység területén itt található az egyetlen ismert bazaltos barlang.
Turizmus
A Kálvária-dombot érinti az Országos Kéktúra13-as számú szakasza és egy-két más turistajelzés is, amelyek Solymár, Budaliget vagy Remeteszőlős, illetve a Remete-szurdok felől vezetnek ide. Bár a domb egész területe erdős, a kőbánya legnagyobb, északi udvari fejtésének tetejéről szép kilátás esik a környékre.
A Kálvária-domb délkeleti oldalában egymás szomszédságában három kisebb kőbánya is található, melyekben a triász kori mészkő bányászata folyt. A "Hollandi-bánya" néven is ismert kőbánya működésének időbeli határpontjai ez idő szerint nem ismertek; annyi azonban bizonyos, hogy egy, feltehetőleg az 1930-as évek körül készült térképen még semmilyen bánya rajza nem látható ezen a helyen.[5]
Ritter György adatai szerint a kőbányát 1960-ban nyitotta meg a Pest Megyei Mészipari Vállalat a korábban működött két solymári mészkőbányája mellett harmadikként, hogy ki tudja elégíteni a budai, szobi és a váci járások egyre emelkedő mészigényét; 1964-ben 70 vagon meszet állítottak elő az itt kitermelt mészkőből, aminek kiégetéséhez az almásfüzitői olajfinomítóban keletkezett savgyantát használták fel. A bánya bezárására feltehetőleg valamikor az 1970-es években került sor.
Az északi bányaudvar területén még jelenleg is felismerhetőek egy egykori építmény maradványai, melyek legegyszerűbben a bányaterületet kelet felől határoló útról vehetők észre. Egy, az 1980-as években kiadott tájfutótérképen ezen a helyen még épületre utaló térképi jel látható.[6]
Egykori kőbányája területének valamilyen gazdasági hasznosítása iránti igény feltehetőleg még 2001 körül is felmerült: Solymár nagyközség képviselő-testülete ugyanis a 94/2001.(XII.6.) számú határozatával kinyilvánította, hogy "Solymár (Kerek-hegy) és Pesthidegkút határán lévő rekultivált kőfejtőben semmiféle vállalkozási tevékenység megvalósítását nem támogatja."[7]
Ritter György: 5 „ismeretlen” solymári természeti érték, 5. rész – A „Hollandi-szikla”: Kerek-hegyi mészkőbánya. A Solymári Magazin számára íródott cikk, amely a lap megszűnése miatt (a sorozat részei közül egyetlenként) kéziratban maradt.
