PROFILPELAJAR.COM

	Kunajtirai offenzíva
Dátum	2015. június 16–26.
Helyszín	Szíria, Kunajtira kormányzóság
Eredmény	Kiegyensúlyozott, minimális felkelői sikerek
	Harcoló felek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szabad Szíriai Hadsereg; a Déli Front; Jaish al-Haramoun al-Nuszra Front; Iszlám Front; Tawhid al-Asimah Brigád; Christ Brigád;	Szíria Szír Fegyveres Egységek; Nemzetvédelmi Erők; Druze milícia;
	Parancsnokok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Khaled al-Nabulsi
	Haderők
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Déli Front Első Hadsereg; Hódító Hadsereg; Ahrar ash-Sham; Az al-Nusztra Front helyi egységei; Tahaluf Fatah al-Sham; Liwa al-Jihad; Tajamu al-Mujahideen Nawa; Liwa Ansar al-Haq; Liwa al-Umawayn al-Islami; Liwa Fursan al-Sunna; Harakat Shuhada al-Sham; összesen 4000 katona;	Fouj al-Joulan; Liwa Suqour al-Quneitra; 9. Osztag
	Veszteségek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
15 halott (az SOHR szerint); 37 halott (június 18–19., a hadsereg szerint)

A kunajtirai offenzíva a szíriai felkelők egyik támadása volt 2015-ben a szíriai polgárháború alatt, mellyel el akarták foglalni az utolsó még a kormány kezén lévő területeket Kunajtira kormányzóságban: Hadert, Új-Kunajtira városát, Khan Arnabaht és Tell Krum stratégiai fontosságú hegyét. A támadás másik fő célja a felkelők kezén lévő déli területek és a nyugati Gútát összekapcsolja.^[1]^[10]

Az offenzíva

Az offenzíva 2015. június 16-án kezdődött. Az nem világos, hogy a kezdet kinek a nevéhez köthető. Egyesek szerint a Szabad Szíriai Hadsereg Déli Frontja,^[11]^[12] míg mások szerint az újonnan létrejött, és az al-Káidához kötődő al-Nuszra Front részvételével megalakított^[2]^[12] Jaish al-Haramoun koalíció indította a harcokat,^[13] A Déli Front jelentése szerint kifejezetten ellenzik az al-Nuszra részvételét, mivel szerintük „nem ugyanannak a szabad Szíriának az eszméje lebeg a szemük előtt, amiért mi harcolunk".^[11]

Másnap a felkelők Tuloul al-Hamar környékének, többek között a várostól északra fekvő, stratégiai fontosságú Tal Hamr hegy^[3] elfoglalása után körbe kerítették a drúz Hadart,^[13]^[14] Egy másik ellenzéki forrás cáfolta ezeknek a helyeknek az elfoglalását, szerinte Tel Bazaq hegyét szerezték meg.^[15] Eközben a Szír Hadsereg beszámolója szerint visszaverték a támadásokat Tel Shaar- és Tel Bazaq-hegynél is, és szerintük legalább 206 felkelő meghalt vagy megsebesült.^[16]

Június 19-én az SOHR arról számolt be, hogy a Tuloul al-Hamar környékén zajló összecsapásokban a felkelők nagy mennyiségű lőszert és fegyverzetet zsákmányoltak.^[17] A Hadarban körbevett drúz csapatok megsegítésére a helyi kormányzat erősítést küldött a helyszínre.^[18] A nap későbbi részében a Szír Hadsereg 9. Egysége visszafoglalta Tal Hamr hegyét, így megszüntette a Hadar körüli zárat.^[8]^[9]

Június 20-án megalakult a Hódító Hadsereg a déli régióban is,^[19] és rögtön részt is vettek a kunajtirai ütközetben.^[20] Eközben a Szabad Szíriai Hadsereg támadást indított a 160. és a gyalogos zászlóalj, valamint a városban állomásozó katonai rendőrség ellen.^[21] Másnap a Szabad Szíriai Hadsereg első hadserege bejelentette, hogy nem szövetkeznek a Hódító Hadsereggel.^[22]

Június 23-án Beit Jinn, Jabatha Al-Khashab és Ouwfaniyah városokban folytak még a harcok,^[23] mialatt a felkelők több támaszpontot megszereztek Tuloul al-Hamar térségében, amelyeket a hadsereg a következő napokban megpróbált visszaszerezni.^[24]

Június 25-én az ellenzéki források szerint a harcok Kunajtirától északra, a hegyekben lévő kormányzati erők utánpótlási útvonalak mellett, Jaba faluban folytak. A felkelők azt is közölték, közel vannak ahhoz, hogy Beit Jinn felé törjenek maguknak utat, ahol a környező Hamar felföldeken állomásozó számos csapatot akarták csapdába csalni, és végleg el akarták vágni a kormányerők utánpótlási útvonalt. Azt is elmondták, hogy a hadseregtől hőérzékelő, repülők ellen használható Cobra rakétákat zsákmányoltak a Hamar fennsíkokon.^[25]

Reakciók

– A nagy drúz kisebbséggel rendelkező Izrael élénken figyelte az offenzíva fejleményeit.^[26] A BBC beszámolói szerint "Izrael-szerte több faluban is azért tüntettek a drúzok, hogy a kormány és a nemzetközi közösség siessen a Szíriában élő testvéreik segítségére."^[27] Az izraeli kormány kijelentette, hogy nem küld seregeket Szíria drúzok lakta részeire, de lobbizik az Egyesült Államoknál, hogy az növelje a határ szír oldalán élő drúzoknak nyújtott segítséget.^[26] Gadi Eizenkot, az izraeli hadsereg legfelsőbb vezetője azonban úgy nyilatkozott, "az IDF mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza az izraeli határhoz közel lévő menekültek ellen elkövetett mészárlásokat".^[26]^[28]
– A libanoni drúz politikusok álláspontja megoszlott, de mindenki kifejezte a Szíriában élő drúzok iránti együttérzését. A többségében drúz tagokat magának tudó Haladó Szocialista Párt vezetője, Walid Jumblatt arra kérte a Szíriában élő drúzokat, hogy támogassák az országukban kialakuló lázadást. Szerinte az ő igazi ellenségük az a kormány, mely naponta tucatjával gyilkolta az embereket."^[27] Bassár el-Aszad egyik támogatójának, a Libanoni Egység Pártjának a vezetője, Wiam Wahhab viszont nem értett egyet Jumblatt tanácsával, ehelyett pénzt, önkénteseket és fegyvereket akart gyűjteni, hogy a Suweidában lévők meg tudják magukat védeni."^[27]