PROFILPELAJAR.COM

	Krími híd
Elhelyezkedése	Oroszország, Kercs, Tyemrjuki járás
Áthidalt akadály	Fekete-tenger
Névadó	Krím
Funkció	közúti és vasúti híd
Legnagyobb támaszköz	227 m
Szabad nyílás magassága	35 m
Teljes hosszúsága	18,1 km (vasút), 16,9 km (közút) m
Magasság	35 m
Sávok száma	2×2 közúti, 2 vasúti
Átadás ideje	2018. május 15. (közúti híd); 2019. december 18. (vasúti híd)
	Elhelyezkedése
	Krími híd Pozíció a Krími Köztársaság térképén
	é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″45.308600°N 36.506100°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 31″, k. h. 36° 30′ 22″45.308600°N 36.506100°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Krími híd témájú médiaállományokat.

A Krími híd, vagy a köznyelvben a Kercsi-szorosi híd (oroszul Крымский мост [Krimszkij moszt]) egy Oroszország által épített híd a Kercsi-szorosban, a 2014-ben annektált Krím félsziget^[1] és az orosz Krasznodari határterület között. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. Hossza 18,1 kilométer, amellyel a leghosszabb híd Európában.^[2] 2018 májusában indult meg rajta a forgalom.

A hidat „Krími hídnak” nevezték el egy online szavazás során 2017 decemberében, míg a „Kercsi-szorosi híd” volt a második legnépszerűbb javaslat.^[3] 2022. október 8-án egy robbanás történt a hídon, aminek következtében részben összeomlott.

Technikai részletek

Teljesen elkészült állapotában a Kercsi-szoros két partját összekötő létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. Éves utasforgalma a tervek szerint 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A hídrendszer a Kercsi-szorost a várostól délkeletre szeli át, Tuzla szigetét és a szárazföldi Tamany közelében lévő földnyelvet felhasználva.^[4] A kompok ettől északabbra jártak.

Mivel a híd magassága 35 méter, emiatt a Szuezi-csatornán átférő akár 67 méteres magasságú Suezmax (en) teherhajók az elkészülte után nem köthetnek ki az Azovi-tenger kikötőiben.

Előzmények

Putyin megnyitja a hidat és átvezeti az első konvojt rajta (videó)

A Kercsi-szorosnál híd építését először 1943 elején Albert Speer, Hitler fegyverkezési minisztere indítványozta, hogy megkönnyítse a Harmadik Birodalom invázióját az Észak-Kaukázusban. A tervezet megtetszett Hitlernek, aki márciusban parancsba is adta, hogy hat hónapon belül építsék meg a vasúti közlekedésre alkalmas hidat.

Áprilisban Fritz Todt náci politikus szervezete elkezdte a munkálatokat, azonban a híd egyharmadánál az oroszok ellentámadása miatt elakadt az építkezés. A Wehrmacht ekkor felrobbantotta a megépült szakaszt, hogy akadályozzák a szovjetek előrenyomulását. Egy évre rá, 1944 nyarán már a Szovjetunió kezdett bele egy saját híd felhúzásába a felszabadított Krím félszigethez. Alig három hónap működés után a zajló jég tönkretette az építményt. Ekkor egy kompjárattal oldották meg a kapcsolatot.

Bár 2010-ben Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megállapodott, hogy híddal kötik össze a Krím félszigetet Oroszországgal, az építés nem kezdődött meg.

2015 januárjában közbeszerzési eljárás nélkül Arkagyij Rotenberg cége, a Sztrojgazmontazs (SGM) kapta meg a 3 milliárd dolláros hídépítési szerződést.

Története

A híd jelentőségét bizonyítja, hogy az Orosz Föderáció elnöke személyesen részt vett az átadásán. A gépkocsiforgalom 2018. májusában indult meg. A létesítmény vasúti hídjának építése hivatalosan 2019. december 18-án fejeződött be, a vasúti személyforgalom 2019. december 23-án, a vasúti teherforgalom 2020 közepén indult el.^[5]^[6]

2022. október 8-án a hídon történt robbanás következtében^[7] a 2×2 sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi kigyulladt, hárman életüket vesztették. Az orosz hatóságok szerint egy teherautó robbant fel, amelybe bombát rejtettek.^[8] A hidat lezárták, de a nap végén a vasúti és a közúti forgalom is újraindult részlegesen.^[9]

Jegyzetek

↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
↑ „Рекорд России и Европы: как строили Крымский мост”, NTV (Hozzáférés: 2018. május 16.) (orosz nyelvű)
↑ „‘Crimean Bridge’ Tops Online Vote To Name Kremlin’s Mega-Project”, The Moscow Times (Hozzáférés: 2018. január 19.) (angol nyelvű)
↑ „A híd, amely elválaszt”, IHO.hu (Hozzáférés: 2018. május 16.) (magyar nyelvű)
↑ По Крымскому мосту запустили железнодорожное грузовое движение (orosz nyelven). www.kommersant.ru, 2020. június 30. (Hozzáférés: 2022. február 13.)
↑ Строительство железнодорожной части Крымского моста официально завершено (Kommersant.ru, 2019-12-18)
↑ Lángol a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd Lángol a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd. Telex.hu, 2022. október 8.
↑ Putyin büszkesége omlott le a krími híd egy részével. Telex.hu, 2022. október 8.
↑ Crimea bridge partly reopens after huge explosion - Russia (angol nyelven). BBC, 2022. október 8.