Krüzselyi Erzsébet

Krüzselyi Erzsébet
Krüzselyi Erzsébet arcképe Muhi Sándor grafikája
Krüzselyi Erzsébet arcképe
Muhi Sándor grafikája
Élete
Született1875. március 21.
Máramarossziget
Elhunyt1953. október 15. (78 évesen)
Szatmárhegy
SzüleiKrüzselyi Bálint
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Krüzselyi Erzsébet témájú médiaállományokat.

Krüzselyi Erzsébet, írói neve Krüzselyi Erzsike, álneve Viski Böske (Máramarossziget, 1875. március 21.[1] – Szatmárhegy, 1953. október 15.) költőnő, Krüzselyi Bálint és Pellády Erzsébet leánya.

Életútja

Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; az 1930-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.

Felsővisón élt, írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap, Ellenzék közölte. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT), 1926-tól a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.

Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Ujság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, Szabolcska Mihály hatott költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" adott hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.

Verskötetei

  • Versek (Máramarossziget, 1897)
  • Újabb versek (Máramarossziget, 1902)
  • Örök csendben (Máramarossziget, 1907)
  • Csendország dalai (Budapest, 1913)
  • Hangtalan lírán (Máramarossziget, 1924)
  • Örök csenddel ködön át (Budapest, 1928)
  • Ködös csendváramból kis verscsokor (Nagyvárad, 1933)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ A Romániai magyar irodalmi lexikon 1874. március 21-ére teszi születésének dátumát.

Kapcsolódó információk

  • Oláh Károly: Krüzselyi Erzsébet, a költő. Máramarosszigeti Lapok, 1906/21.
  • Reményik Sándor: Hangtalan lírán. Pásztortűz, 1924/14.
  • Walter Gyula: Krüzselyi Erzsébet versei. Vasárnap, 1928/15.
  • Muzsnay Árpád: Krüzselyi Erzsébet irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Budapest, 1973/2
  • Muzsnay Árpád: Mikor halt meg Krüzselyi Erzsébet? Utunk, 1976/6.
  • Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. Krüzselyi Erzsébet levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. Utunk évkönyv, 1976. 175-77.

További információk

Kapcsolódó szócikkek