A Koszmosz–79 (oroszul: Космос 79) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Zenyit–4 felderítő műhold.

Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre, adatgyűjtést folytatva a Föld sugárzási övezeteinek vizsgálatához. Programja a Koszmosz–77-tel megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette.

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold.

1965. augusztus 25-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (8K71) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.9 perces, 64.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 205 kilométer, apogeuma 338 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 12 nap.

Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú (3000 milliméter/3-5 méter közötti felbontású) képeket készítettek.

1965. szeptember 2-án 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Koszmosz–79. nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. november 4.)
• Koszmosz–79. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 21.)