Nagyváradon elkezdett jogi tanulmányait 1932-ben abbahagyta, s módos családjával szakítva Kolozsvárt kezdte sok nélkülözéssel járó írói pályáját. Első verseit a Népakarat című munkáslap közölte. Gaál Gábor oldalán a Korunk belső munkatársa lett, itt megjelent első írásában (A festő is közöttünk él) egy új tárgyilagosság esztétikáját képviselte. A folyóirat – sokszor túlzóan, élesen dogmatikus – kritikusa, verseiben s a korszerű román és francia irodalmi alkotásokat magyarra átültető műfordításaiban azonban a humanista felfogás érvényesül. Antifasiszta publicisztikáját a Nagyváradi Napló, Brassói Lapok, Független Újság és a Tribün utódlapja a Mai Nő közölte. Irodalmi tanulmányokat folytatott Párizsban (1937–38) a Sorbonne-on. Hazatérve a kolozsvári Munkás Athenaeum írócsoportjában tevékenykedett, a bécsi döntés után a budapestiNépszava és Magyar Nemzet munkatársaként működött. A második világháború alatt munkaszolgálatra hívták be, az itt szerzett betegség okozta korai halálát.
Költészetében József Attila és a francia avantgardizmus hatása érződik, mondandója és nyelvkultúrája azonban jellegzetesen erdélyi költővé avatja. Hol a szegénységet szólaltatja meg (Erdélyi ősz; Egy kuli tengődéseiből; Részegek a periférián; Dal a petróleumlámpáról; Géptájakon), hol pedig felemás "urak közt szolga s szolganép közt úr" mivoltán töpreng (Ábránd egy városi udvaron; Magam ellen), de "friss népek" tavaszi kedvét ünnepli a Sétatér szolgalegényei és szolgálóleányai láttán (Vasárnap délután).
Önálló kötete közel egy évtizeddel halála után jelent meg: Éber lélekkel (versek, Szász János előszavával, 1952. Haladó Hagyományaink). Versei a következő gyűjteményes kötetekben szerepeltek: Ötvenhét vers (Brassai Viktor, Józsa Béla, Salamon Ernő válogatott verseivel együtt, 1958); A Korunk költészete (Méliusz József előszavával, Szász János bevezető tanulmányával, 1967. RMI); Magasra száll az ember dallama (versantológia Sőni Pál előszavával, Tanulók Könyvtára, 1968); Férfiúdal (A baloldal költészete 1938-44. Mózes Huba előszavával. Tanulók Könyvtára, Kolozsvár, 1972). Publicisztikájából közölt: Romániai magyar kritika 1919–1944 (Csehi Gyula bevezetőjével, Dávid Gyula válogatásában. Tanulók Könyvtára, Kolozsvár, 1972).
Összegyűjtött írásai A néma számvető című kötetben (Jordáky Lajos életrajzi tanulmányával és bibliográfiával. 1977. RMI) jelentek meg. Arcképét Brósz Irma rajzolta meg.
.svg){kind=small}