A koreai bábjáték (hangul: 한국의 인형극, Hangugi inhjongguk, RR:Hangugui inhyeonggeuk?) a történelmi Korea területén gyakorolt bábjátékok összefoglaló elnevezése.
Története
A koreai bábjátékok pontos eredete nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a Korjo(Goryeo)-korban már széleskörűen ismert volt, erre utal egy 982-ben a királynak címzett levél, ami a bábjáték betiltását szorgalmazza. Úgy tűnik, hogy már akár a három királyság korszakában is elterjedt lehetett és valószínűsíthetően szorosan kapcsolható mind a kínai, mind a japán bábjátékhoz.[1][2][3]
Jellemzői
Koreaiul a báb elnevezése kkoktu gaksi (꼭두각시, kkokdu gaksi), amiből a kaksi(gaksi) jelentése „menyasszony” vagy „fiatal lány”, és az egyik leggyakoribb bábtípust jelöli.[1] Ma már csak két bábjáték szövege ismert, az egyik a Kkoktu kaksi nori(Kkokdu gaksi nori) (꼭두각시놀이), a másik a Manszokcsung nori(Manseokjung nori) (만석중놀이). A koreai bábjátékok rendszerint társadalmi kritikát fogalmaztak meg, a nemeseket és a hitüket vesztett buddhista papokat gúnyolták.[2][3] A Kkoktu kaksi nori(Kkokdu gaksi nori)t ma is játsszák fesztiválokon, nyolc jelenetből áll, a bábkészlet 15 darabos.[3]
Akárcsak a maszkos táncok esetében, a bábjátékot is nyílt téren játszották. A közönség egy 3x3 méteres, oszlopokra emelt, festett színpad előtt foglalt helyet, melynek nyílásában jelentek meg a bábuk. Volt egy zenész-narrátor is (szanbacshi(sanbachi), 산바치), aki a jelenetek között szórakoztatta a közönséget, valamint időnként a bábok és a közönség között közvetített, aktívan bevonva a közönséget a játékba. Jobbára éjszakai esemény volt a bábszínház, a színpadot fáklyákkal világították meg. A Kkoktu kaksi nori(Kkokdu gaksi nori) legfontosabb szereplője a Pak Cshomdzsi (박첨지, Park Cheomji), a falu vezetője, aki magyarázatokat ad a történet menetére, előrevetíti a lefolyását.[4]
_-_BL_Or._14344.jpg)
