PROFILPELAJAR.COM

Ez a szócikk az EU-s kritériumokról szól. Hasonló címmel lásd még: Konvergenciakritériumok (matematika).

A konvergenciakritériumok az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 121. paragrafusában felsorolt feltételek, amelyeket az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába való belépéshez és az euró bevezetéséhez. A kritériumok célja, ahogy már a nevükben is szerepel, az uniós országok gazdaságának egymás felé való konvergálása és stabilitása, amelyek egy monetáris unióhoz feltétlenül szükségesek.

A kritériumok a következők:

Az inflációs ráta egyéves referencia-időszakban nem haladhatja meg 1,5%-nál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagát, s ezt az alacsony inflációt fenntartható módon kell produkálni.
Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).
A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM).
A hosszú távú hitelek kamatlába az egyéves referencia-időszakban legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába. Ez az érték jelenleg 6%.

A konvergenciakritériumokat számos közgazdász részéről érte bírálat. Ők úgy vélik, hogy az országok gazdaságának egészséges fejlődéséhez olykor szükség van az egyensúlytól való eltávolodásra (például 3%-nál magasabb költségvetési hiányra vagy inflációra) – ezért szerintük a konvergenciakritériumok éppen eredeti céljaikkal, a stabilitással és a konvergenciával ellentétes hatást érhetnek el.

1999 óta a Gazdasági és Monetáris Unió több tagállama, köztük Németország és Franciaország is megsértette a konvergenciakritériumokat, büntetést azonban nem kaptak ezért. Félő, hogy ez a hozzáállás más országokat is a kritériumok semmibevételére ösztönöz majd.

2010-ben kiderült, hogy a 2000-es évek elején Görögország és Olaszország devizás csereügyletekkel javította GDP-arányos hiánymutatóját, ezzel veszélybe sodorta az eurót.^[1]

A forint és a kritériumok viszonya

	Teljesítendő konvergencia-kritériumok					Céldátum		Tervezett átállás^[2]
Ország	Infláció	Államháztartási mutatók		Kamatláb	ERM II-tagság	A kormány által kitűzött	Az Európai Tanács által javasolt
Ország	Infláció	A költségvetési egyenleg a GDP arányában	Bruttó államadósság a GDP arányában	Kamatláb	ERM II-tagság	A kormány által kitűzött	Az Európai Tanács által javasolt
Referencia-értékek	max. 1,8%	max. 3%	max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő	max. 2,9%	min. 2 év	–	–	–
Magyarország (2019)	3,7%	2,0%^[3]	66,3% (folyamatosan csökkenő)	2,3%	nem tag	–	?	1 hónap

Teljesített feltétel

Teljesítésre váró feltétel

Időszak	Ország	Teljesítendő konvergenciakritériumok					Céldátum		Tervezett átállás^[4]
		Infláció	Államháztartási mutatók		Kamatláb	ERM II-tagság	A kormány által kitűzött	Az Európai Tanács által javasolt
		Infláció	Költségvetési egyenleg a GDP arányában	Bruttó államadósság a GDP arányában	Kamatláb	ERM II-tagság	A kormány által kitűzött	Az Európai Tanács által javasolt
2024-es EKB-jelentés^[5]	Referenciaértékek	max. 3,3%^[6]	min. -3,0%	max. 60%, vagy folyamatosan csökkenő	max. 4,8%^[7]	min. 2 év	–	–	–
2024-es EKB-jelentés^[5]	Magyarország (2024)	8,4%	-5,4%	74,3% (növekvő)	6,8%	nem tag	Nincs kijelölt céldátum.^[8]	?	?

Teljesített feltétel

Teljesítésre váró feltétel

Jegyzetek

↑ A Goldman Sachs besegített a görög adatok kozmetikázásában Archiválva 2015. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – Világgazdaság, 2010. február 8.
↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
↑ Bevezethetné Magyarország az eurót? Íme az EKB értékelése (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
↑ Azon időtartam, amíg a régi és az új fizetőeszköz is forgalomban van. Ezalatt fizetni még a régi valutával is lehet, ám a visszajárót már csak euróban adhatják.
↑ European Central Bank – Convergence Report. ecb.europa.eu, 2024. június 26.
↑ Legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál.
↑ Legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlábánál.
↑ https://propeller.hu/itthon/3808033-koszonoviszonyban-sincs-valosaggal-orban-kormany-brusszelnek-kuldott-programja

Források

europa.eu: Az euró bevezetése: a konvergenciakritériumok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
Európai Központi Bank: Konvergenciakritériumok (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)
Protfolio.hu: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200610/bevezethetne-magyarorszag-az-eurot-ime-az-ekb-ertekelese-436346

További információk

euvonal.hu: Melyek az euró bevezetésének feltételei? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 19.)

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország és az euró
Stabilitási és növekedési paktum
Fenntartható felzárkózás euróval – hogyan újítsuk meg a maastrichti kritériumokat?; szerk. Virág Barnabás; MNB, Bp., 2020