Raholcai Kont Miklós (? – 1367 április vége) nádor , erdélyi vajda , pohárnokmester , az Újlaki család őse.[ 1]
Élete
Tót Lőrinc tárnokmester és szlavón bán [ 2]
fia volt, testvérei Bertalan és Lökös pohárnokmesterek voltak.[ 1]
1343 -ban udvari lovag, 1345 –1351 -ig pohárnokmester , 1345 –1350 -ig barsi ispán, 1347 -ben Nagy Lajos király egyik vezető diplomatájaként több itáliai fejedelmi udvarban tárgyalt, majd Lackfi István leváltása után 1350 -ben ő vezette a második itáliai hadjáratot. 1349 -ben adományul kapta Galgócot , ahol várat építtetett. 1349 -ben soproni, varasdi és vasi ispán, 1349 –1350 -ben nyitrai ispán, 1349 –1351 -ben pozsonyi ispán. 1351 –1352 -ben Litvániában tárgyal Nagy Lajos követeként. 1351 –1356 -ig erdélyi vajda , valamint aradi és szolnoki ispán, 1352 -ben brassói ispán. 1356 –1367 -ig nádor , egyidejűleg bihari, nyitrai, sárosi, soproni, szepesi, trencséni és vasi ispán. 1361 -ben Csatkán pálos monostort alapított. 1362 -ben IV. Károly német-római császárral tárgyalt Nagy Lajos megbízásából. 1363 -ban a boszniai hadjárat egyik vezére.[ 1]
1364 -ben kapta adományul a Valkó megyei Újlakot a hozzá tartozó uradalommal együtt, ami a család szerémségi birtokközpontja, és családjának névadója lett.[ 2]
1365 -ben a bulgáriai hadjárat egyik vezére.[ 1]
Családja
Az előkelő Zsámboki Klárával kötött házasságából három gyermeke született, Miklós, Bertalan és Katalin.[ 2]
Források
Zdenko Gálik 2016: Mikuláš Kont a jeho hradné panstvo Hlohovec. Historia Nova 11.
↑ a b c d Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig . Magyar Könyvklub (2000). ISBN 963-547-085-1
↑ a b c Fedeles Tamás: Egy középkori főúri család vallásossága: Az Újlakiak példája. Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 377–418. o.