A Kondé család már valószínűleg a 13. század második felében Pozsony vármegyében élt. Pókateleki előnevet használtak, melyet 1342-ben Zomor fia Miklós szerzett meg. Miklósnak 3 fia volt: Tamás, Jakab és János. Jakabot a források 1379-1414 között említik, tőle származik az ún. Fekete-ág. Ezen ágból származó János fia László (Fekethe de Pokathelek), Hédervári György familiárisa, a husziták elleni harcokban szerzett érdemeiért kapott 1434. szeptember 29-én Regensburgban armálist. László unokaöccse János kezdte a Kondé családnevet használni.
1470-ben szerepel Gömör vármegyében Kondé Imre, mint krasznahorkai várnagy. Ő zálogba kapta a Heves megyei Bocs község felét. 1515-ben pókateleki Kondé Miklós szerepel egy oklevélben.[1] 1549-ben Kondé Lázár részt vett a dunántúli megyék közös Pozsony megyei törvényszéki ülésén. A 17. század közepén Kondé István Thurzó Ilona grófnő szolgálatában állt. 1650-ben a család Nagyfödémesen szerepelt. Kondé György özvegye Némethy Katalin (később Belussi Miklósné) 1667-ben Nagyszombatban élt és a kisudvarnoki Kondé birtokrészekért pereskedett.
Reiszig Ede szerint: "Kondé. (Pókateleki.) Zomor fia Miklós 1342-ben Pókatelekre nyert adományt, a mely egész a 19. század közepéig a család birtokában maradt. Az 1755. évi összeírásban is több tagja szerepel Pozsony vármegyében. A 19. század első felében Siposkarcsán bírt földesúri joggal. Czímer: kékben, koronás, hármas zöld halmon, a paizs felső jobb sarkában hatágú aranycsillagtól s a felső balsarokban ezüstfélholdtól kísért, görbe kardot tartó, felülről és alulról egy-egy nyíllal átdöfött könyöklő, pánczélos kar. Sisakdísz: paizsbeli kar. Takarók: kékarany, veresezüst."[2]
Neves családtagok
Jegyzetek
- ↑ SNA, HmBk, Prot. V/1, p. 52-53, 83; Csiba Balázs 2024: Autentický protokol Bratislavskej kapituly V - Prvá časť (1514 – 1518). Bratislava, 47 No. 24
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Pozsony vármegye, 692.
Források
- Denis Pongrácz 2019: Atlas osobných pečatí. Bratislava, 223-224, 769-770