„Ettől Árpád vezérnek nagy jókedve támadt, s minden vitézének különféle ajándékokat adott: … Kendnek, Korcán apjának földet adományozott Attila király városától a százhalomig és Diódig, fiának meg egy várat népe őrizetére. Korcán aztán ezt a várat a maga nevéről neveztette, s ez a név a mai napig sem merült feledésbe.”
A köztudatban elterjedt Kond névalakot napjainkban hibás olvasatnak tartják. Eredeti alakja Kende vagy Kündü lehetett, valószínűleg nem személynév, hanem a Dzsajhani által említett fejedelmi tisztség elnevezését őrizte meg.
Emlékek
Kond vezér második fiának utódai alkották a Kaplon nemzetséget, mely a középkor folyamán több ágra oszlott, belőlük került ki a Károlyi, Vetési, Bagosi, Csomaközi család.[3]
A Millenniumi emlékmű emlékoszlopánál a bal oldali első szobor, mely Zala György alkotása és 1928-ban állították fel, Kond vezér 4,7 méteres bronz lovasszobra.[4]
A Kőszegi-hegységben, Velem közelében található a Hét vezér forrás, mely tulajdonképpen egy forrás, melyből hét lyukon folyik a víz egy kis medencébe. Ezeket a lyukakat a hét vezérről nevezték el.[5]
Gárdonyi Géza így ír Kondról a Hét vezér című versében:
A Képes krónikában leírt fehér ló mondája szerint Árpád fejedelem Kusidot, Kond vezér fiát küldte, hogy lovagolja keresztül az új hazát és nézze meg, miféle népek lakják azt.[7]