Komi ábécé
A komi ábécé a komi nyelv és a permják írására használatos ábécé.
A komi nyelv első írásrendszere az abur volt, melyet a XIV. század folyamán Sztyepan Hrap alkotott meg. A XVI. században átváltottak az orosz ábécére, amelyet időközben többször módosítottak. Az 1920-as években egy rövid ideig a Molodcov-ábécé volt használatban, mely szintén egy módosított cirill ábécé volt. Az 1930-as évek elején egy rövid ideig a latin írást használták, majd ismét visszatértek a cirill íráshoz, mégpedig a ma is használatos ábécéhez.
A komi ábécé és átírása
nagybetű
|
kisbetű
|
ISO 9[1]
|
KNAB[2]
|
ALA-LC[3]
|
WWS[4]
|
Latin[5]
|
IPA
|
А |
а |
a |
a |
a |
a |
a |
[ɑ]
|
Б |
б |
b |
b |
b |
b |
B[6] |
[b]
|
В |
в |
v |
v |
v |
v |
v |
[v]
|
Г |
г |
g |
g |
g |
g |
g |
[g]
|
Д |
д |
d |
d |
d |
d |
d, ḑ[7] |
[d], [ɟ][8]
|
Дж |
дж |
dž |
dž |
dzh |
dž |
з |
[d͡ʒ]
|
Дз |
дз |
dz |
dź |
dz |
dz |
ᴣ |
[d͡ʑ]
|
Е |
е |
e |
e, é, je[9] |
e |
e |
e, je |
[e], [ʲe],[10] [je]
|
Ё |
ё |
ë |
jo |
ё |
jo |
jo |
[ʲo],[10] [jo]
|
Ж |
ж |
ž |
ž |
zh |
ž |
ƶ[11] |
[ʒ]
|
З |
з |
z |
z |
z |
z |
z, ʐ[7] |
[z], [ʑ][8]
|
И[12] |
и |
i |
i |
i |
i |
i |
[i], [ʲi][10]
|
І[13] |
і |
ì |
ï |
ī |
ï |
i |
[i]
|
Й |
й |
j |
j, "j[14] |
ĭ |
j |
j |
[j]
|
К |
к |
k |
k |
k |
k |
k |
[k]
|
Л |
л |
l |
l |
l |
l |
l, ļ[7] |
[ɫ], [ʎ][8]
|
М |
м |
m |
m |
m |
m |
m |
[m]
|
Н |
н |
n |
n |
n |
n |
n, ņ[7] |
[n], [ɲ][8]
|
О |
о |
o |
o |
o |
o |
o |
[o]
|
Ӧ |
ӧ |
ö |
ö |
ȯ |
ö |
ə[15] |
[ə]
|
П |
п |
p |
p |
p |
p |
p |
[p]
|
Р |
р |
r |
r |
r |
r |
r |
[r]
|
С |
с |
s |
s |
s |
s |
s, ş[7] |
[s], [ɕ][8]
|
Т |
т |
t |
t |
t |
t |
t, ṱ[7] |
[t], [c][8]
|
Тш |
тш |
tš |
tš |
tsh |
tš |
є,[11][15] |
[t͡ʃ]
|
У |
у |
u |
u |
u |
u |
u |
[u]
|
Ф[16] |
ф |
f |
f |
f |
f |
f |
[f]
|
Х[16] |
х |
h |
h |
kh |
x |
x |
[x]
|
Ц[16] |
ц |
c |
c |
ts |
c |
c |
[t͡s]
|
Ч |
ч |
č |
ć |
ch |
č |
ç[7] |
[t͡ɕ]
|
Ш |
ш |
š |
š |
sh |
š |
ᵴ[11] |
[ʃ]
|
Щ[16] |
щ |
ŝ |
šć |
shch |
šč |
ş |
[ɕ], [ɕː]
|
Ъ |
ъ |
" |
" |
" |
" |
- |
-
|
Ы |
ы |
y |
y |
y |
y |
ь |
[ɨ]
|
Ь |
ь |
' |
', j[14] |
' |
' |
- |
[ʲ][10]
|
Э |
э |
è |
è, e[17] |
ė |
è |
e |
[e]
|
Ю |
ю |
û |
ju |
iu |
ju |
ju |
[ʲu],[10] [ju]
|
Я |
я |
â |
ja |
ia |
ja |
ja |
[ʲa],[10] [jɑ]
|
Eltérések a komi-zürjén és a komi-permják helyesírás között
A két helyesírás között jelentős eltérések nincsenek. Eltérés mutatkozik a palatális megfelelővel nem rendelkező mássalhangzó + j + magánhangzó kapcsolatok írásában: a komi-zürjénben ilyenkor keményjelet kell használni (pl. a [-kjɑ-] kapcsolatot -къя-nak kell írni), a komi-permjákban viszont lágyjelet (ugyanez a kapcsolat -кья-nak írandó). A másik eltérés a kettős betűkkel jelölt mássalhangzók hosszúságának jelölésében van. A komi-zürjénben az első betűt kettőzik meg (ддж, ддз, ттш), a komi-permjákban a másodikat (джж, дзз, тшш).
Az 1930-as latin ábécé
A latin ábécét 1930 és 1935 között használták. Már a húszas évek kezdetétől tervezték az áttérést. Az ábécé kialakításakor erősen támaszkodtak a korban az oroszországi törökségi és szibériai nyelvek írására használt ábécékre. Bevezetésében közrejátszott az egész Szovjetunióra jellemző latinizáció (az orosz írás latinizálását is tervezték), melynek célja a világforradalom kiteljesedésének segítése volt. Később ez elveszítette politikai realitásdát, ezért vissza kellett térni a Molodcov-ábécéhez, a latin ábécé használatát pedig nacionalizmusnak, oroszellenességnek minősítették.
A latin ábécé a Molodcov-ábécéhez hasonlóan fonematikus volt. A latin ábécéből hiányzó betűket módszeresen, sajátos jelölési rendszert bevezetve hozták létre. Így a palatális mássalhangzókat jelölő betűk alá kis háromszög került, az alveoláris mássalhangzókat jelölő betűket pedig áthúzták. Kivételt képeznek a zöngés affrikáták, melyekek közül az alveolárist a cirillből vett, ott [z] hangértékkel bíró з jelölte, a palatálist pedig ennek „lapított tetejű” változata (ennek szára a kisbetű esetében sem nyúlt le).
Az 1930-as években használt latin ábécé betűrendje a következő volt:
Hivatkozások
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid/Guide to the Pronounciation of Romanized Names. KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
- ↑ Az 1930 és 1935 között használt latin ábécé megfelelője
- ↑ A kisbetű formája megegyezik a nagybetűjébvel, csak alacsonyabb (kiskapitális)
- ↑ a b c d e f g h i j k l A latin komi ábécében a palatalitást a betűjel alá tett, felfelé mutató háromszög jelölte. Mivel ilyen karakterek nem állnak rendelkezésünkre, a táblázatban megközelítőleg hasonló jelek szerepelnek.
- ↑ a b c d e f е, ё, и, ь, ю, я előtt
- ↑ Szó elején, magánhangzók, д, з, й, л, н, с, т, ъ, ь után je, idegen eredetű szavakban mássalhangzó után é, máskor e
- ↑ a b c d e f A megelőző mássalhangzó nem palatalizált, mint az oroszban, hanem palatális.
- ↑ a b c d e f Az alveolárisok szára át van húzva (az s esetében függőlegesen, egyébként vízszintesen). Pontosan megfelelő karakterek nincsenek, ezért megközelítőleg hasonló alakú karakterek szerepelnek a táblázatban.
- ↑ Lágyít
- ↑ Nem lágyít
- ↑ a b д, з, л, н, с, т után
- ↑ a b A nagybetű formája megegyezik a kisbetűével.
- ↑ a b c d Csak újabb (orosz) jövevényszavakban fordul elő.
- ↑ д, з, й, л, н, с, т, ъ, ь után e, máskor è
- ↑ Megfelelő nagybetű nem létezik
Források
- Írásportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
|
|