1906. január 29-én, dédapja halála után a harmadik, majd 1912. május 14-én, nagyapja halála után a második helyre került előre a trón várományosai közt.[2]
Ahogy szokás volt a királyi családban; katonai tanulmányokat folytatott és a Haditengerészeti Főiskola diákja lett.[3]
1933. szeptember 8-án feleségül vette első unokatestvérét, Karolina-Matild hercegnőt, VIII. Frigyes fiának, Haraldnak a lányát. Egy lányuk és két fiuk született:[4]
Erzsébet dán hercegnő (1935. május 8. – 2018. június 19.)
1947. április 20-án bátyja, Frigyes foglalta el a trónt, ezzel Knut lett a koronaherceg. Mivel a törvények értelmében nő nem ülhetett a trónra, ezért Frigyes lányai ki voltak zárva az örökösödésből.[5]
1953. március 27-én azonban népszavazást követően elfogadták az új örökösödési törvényt, melynek értelmében IX. Frigyes lánya, Margit vált apja utódjává, majd őt követően a saját, vagy pedig a húgainak a leszármazottai. Knutnak így már nem volt reális esélye arra, hogy király legyen belőle.[6]
A férfipárti primogenitúra azt jelentette, hogy az uralkodó gyermekei nemtől függetlenül előrébb állnak a sorban, mint a fiútestvér, azonban egy fiatalabb fiú előbb örököl, mint az idősebb nővér. Az utóbbi kitételt 2009-ben törölték el és vezették be az abszolút primogenitúra intézményét.[7]
1976. június 14-én hunyt el a fővárosban, a roskildei katedrálisban temették el.[8]
.jpg)
