PROFILPELAJAR.COM

	Kivu-tó
Ország(ok)	Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság
Vízgyűjtő terület	7000 km2
Elsődleges források	Ruzizi
Elsődleges lefolyások	Ruzizi
Hosszúság	100 km
Szélesség	50 km
Felszíni terület	2700 km2
Átlagos mélység	220 m
Legnagyobb mélység	475 m
Víztérfogat	500 km3
Tszf. magasság	1460 m
	Elhelyezkedése
	Kivu-tó Pozíció Ruanda térképén
	d. sz. 2°, k. h. 29°2.000000°S 29.000000°EKoordináták: d. sz. 2°, k. h. 29°2.000000°S 29.000000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kivu-tó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A Kivu-tó egyike az Afrikai Nagy Tavaknak, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán, a Nagy-hasadékvölgy nyugati (Albertine) ágában. A tó a Ruzizi-folyóba ürül, amely déli irányba, a Tanganyika-tóba folyik. A Kivu borzalmas hírnevet nyert azzal, hogy az 1994-es ruandai népirtás sok áldozatát a tóba dobták.

Földrajza

A tó 1460 méteres magasságban terül el, felülete 2700 négyzetkilométer, legnagyobb hosszúsága 100, legnagyobb szélessége 50 kilométer, átlagos mélysége 220 m, legnagyobb mélysége 475 méter.^[1] Ágya egy hasadékvölgyben helyezkedik el, ami tovább nyílik szét, vulkáni tevékenységet okozva a környéken. A tónak van egy nagy szigete, Idjwi. Partjának fő települései: Bukavu, Kabare, Kalehe, Saké és Goma Kongóban, illetve Gisenyi, Kibuye és Cyangugu Ruandában.

Az első európai, aki eljutott a tóhoz a német Adolf von Götzen gróf volt 1894-ben.

Kémiája

A kameruni Nyos-tóval és Monoun-tóval együtt a Kivu egyike a három ismert „robbanó tónak”, amelyekben előfordulnak a limnikus kitörések. A Kivu-tó geológiai történeti elemzése azt mutatja, hogy a tóban ezer évenként az élővilág nagyrészt elpusztul. A kitörések pontos oka nem ismert, de vélhetően a vulkanikus működéssel lehet összefüggésben. A robbanó tavak gázkémiai összetétele különböző; a Kivu-tóban nagy mennyiségű a metán és a szén-dioxid. A Kivu-tó kitörése katasztrofális lehetne, hiszen eltörpülnének mellette a Nyos-tó feljegyzett kitörései, ráadásul a Kivu medencéjében kétmillió ember él.

A tudományos feltevések szerint a vulkáni hatások a tó alján felhevíthetik a vizet, kiszorítva belőle a metánt, robbanást okozva, ami egyidejűleg a szén-dioxid felszabadulásával is járna. A tófelszínről szétterülő szén-dioxidfelhőben a tó medencéjében nagyon sok ember megfulladhat. Az is előfordulhat, hogy egy ilyen robbanás cunamit is okoz.

A Kivu-tónak ezeket a veszélyeit csak a Nyos-tó és a Monoun-tó kitörései tették világossá, amelyek a 80-as években több, mint 1700 ember életét oltották ki. Korábban a Kivu-tó metánját mindössze olcsó nyersanyagnak tekintették amit exportra és olcsó energiafejlesztésre lehet felhasználni.

2001-ben a Nyos-tóba csövet bocsátottak, hogy kivezessék a fenékgázokat. A sokkal nagyobb Kivu-tó esetében azonban egy ilyen megoldás sokkal drágább volna, dollármilliókba kerülne. Egyelőre nem létezik terv a Kivu-tó veszélyének csökkentésére.

Lásd még: Limnikus kitörés

Metánkitermelés

Az újabb vizsgálatok szerint a Kivu-tó 300 méteres mélységben mintegy 55 milliárd köbméter oldott metángázt tartalmaz^[forrás?]. A ruandai kormány 80 millió dolláros szerződést kötött egy konzorciummal a metán felszínre hozásáról. A kitermelés állítólag nagyon olcsó, hiszen mihelyt a gázzal telített vizet felpumpálják, a nyomáscsökkenés miatt az oldott gázok (főleg szén-dioxid, hidrogén-szulfid és metán) kibugyognak a vízből. A terv várhatóan hússzorosára emeli Ruanda energiatermelő kapacitását és áramexportőrré teszi az országot.