PROFILPELAJAR.COM

	Kisbéri félvér
	Whiskey, herélt pej
Származási hely	Magyarország ; Kisbér
Vérmérséklet	Melegvérű
Szín	Leggyakoribb szín a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében
Testfelépítés	Elegáns
Jellemzők	Szilárd szervezetű hátasló
Marmagasság	163–168 cm
Fejforma	Feje nemes, szikár, egyenes profilvonalú
Eredete	1853
Hasznosítása	Lovassportok
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbéri félvér témájú médiaállományokat.

A kisbéri félvér egyike őshonos lófajtáinknak.

Története

A 18-19. században Magyarország előkelő helyet foglalt el a Monarchián belül a lótenyésztés területén. Ez volt az az idő, amikor a katonaságnak egyre több lóra volt szüksége. Ez vezetett oda, hogy 1853-ban gróf Batthyány Kázmér elkobzott kisbéri birtokán egy 300 kancából álló ménest állítottak fel. Eredetileg angol telivéreket akartak tenyészteni, de ennyi angol telivér kanca beszerzését nem tette lehetővé a Monarchia anyagi helyzete. Ezért csak néhány angol telivért szereztek be, az állomány többi részét vegyes fajtájú, de gondosan válogatott kancákkal töltötték fel.

A magyar királyi lovarda 1858-ban épült fel Kisbéren é. sz. 47° 29′ 60″, k. h. 18° 01′ 38″47.499866666667, 18.02728333333347.499867°N 18.027283°E és máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

A szelekció által egyre egységesebbé váló kancaállományt az első időben angol telivér ménekkel fedeztették, s ezért típusában egészen ahhoz hasonlatossá vált. Hogy elkerüljék a telivérekre jellemző finom csontozatot, idegességet és igényességet, egy idő után mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, és 1904-től már egy kisbéri félvérrel, Fenék I-gyel is. Az első világháború után a tenyésztés iránya megváltozott, már a telivérek helyett csak kisbéri és mezőhegyesi félvérekkel fedeztettek, így a kisbéri félvér tömegesebb lett, de megőrizte eleganciáját, gyorsaságát. A kisbéri félvér méneket igen gyakran felhasználták a gidrán tenyésztésében is. Az 1940-es évek elején hosszas keresés után három trakehneni mén érkezett Kisbérre, kiválasztásukkor lényeges szempont volt, hogy a trakehneni fajta állt a legközelebb a kisbérihez. Széplak (Goldlack sz. 1927.) és Formás (Format sz. 1936.) értékes tenyésztési vonalakat alapított, amelyek ma is léteznek.

A második világháború megtizedelte az állományt. Többek között 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba vittek, és ott elárvereztek. Fajtatiszta tenyésztésük az 1953-ban megalapított Hungarian Horse Associationnek köszönhetően mindmáig fennmaradt. A megmaradt 150 kisbéri ló a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. Ezekkel a kancákkal és a magánménesek állományából álló sárvári ménes kancáival kezdődött a fajta regenerálása. Az 1960-as években kezdődött meggondolatlan keresztezések, amelyek egy új sportlófajta megteremtését tűzték ki célul, a kisbéri félvért veszélyeztetett helyzetbe sodorták, a régi tenyésztési vonalak nagy része eltűnt. Az 1989-ben megalakult Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület a megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekből kikerült állományból próbálja a hagyományos vonalakat megmenteni, és új vonalakat teremteni.

Jellemzői

A kisbéri félvér lovak a lovassport valamennyi ágában eredményesen használhatók. Az angol telivérhez igen hasonló, elegáns megjelenésű, szilárd szervezetű hátasló, amely könnyebb hámos munkára is alkalmas. A kancák marmagassága bottal 163–179 cm. Leggyakoribb színe a sárga és a pej, de előfordul szürkében és feketében is. A mének marmagassága 167-181 cm. Náluk szintén a sárga és a pej szín a leggyakoribb de előfordulhat itt is szürkébe és feketébe is.

Hasznosítása

A kisbéri félvért leginkább a military szakágban használják. Néhány egyede díjugratásban is figyelemre méltó eredményeket ért el.

Jegyzetek

↑ Kisbéri félvér

Források

Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk.: Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003

További információk

Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület
Kisbéri félvér, az élénk magyar hátasló
A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
Ócsag Imre: A kisbéri félvér; utószó Pataki Balázs; 2. bőv. kiad.; Mezőgazda, Bp., 1999
20 éves a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület. A jubileumi tanácskozáson elhangzott előadások nyomtatott változata; szerk. Mihók Sándor; Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Debrecen, 2009
Kisbéri félvér és gidrán ménismertető; szerk. Janászik Andrea, Novotni Péter, Mihók Sándor; Kisbéri Félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Kisbér, 2010–-2019
Kisbéri félvér méneskönyv, 1-2.; szerk. Janászik Andrea, Korsós Imre; Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Kisbér, 2011
A kisbéri-félvér és a gidrán napjainkban; szerk. Novotni Péter, Mihók Sándor; Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Bp., 2012
Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, 1989–2014; szerk. Janászik Andrea, Pataki Balázs, Novotni Péter; Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2014
Ménvizsga. Furioso-north star, kisbéri félvér, magyar félvér; szerk. Janászik Andrea, Hardon Daniella;Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2017–
30 éves a Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, 1989–2019; Kisbéri-félvér és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2019
Kisbéri-félvér ménismertető; szerk. Janászik Andrea, Hardon Daniella, Novotni Péter; Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület, Gyúró, 2020–
Hecker Walter–Brenyó József–Pataki Balázs: A Kisbéri Ménes története. A kisbéri-félvér ló sorsa; Erdélyi Szalon–IAT, Szentendre–Bp., 2020