Kirgiz ábécé

A kirgiz ábécé (saját nevén: кыргыз алфавити) a kirgiz nyelv lejegyzésére szolgáló, ma a cirill íráson alapuló ábécé.

A kirgiz írása eredetileg arab írással történt. 1927-ben áttértek a latin írásra, mely egészen 1940-ig volt hivatalban. Azóta Kirgizisztánban egy módosított cirill ábécét használnak, melynek három saját betűje a Ң, az Ө, és az Ү. Tervezik az áttérést a latin írásra.

Kína területén, a Xinjiang Uyghur Autonóm Régióban, használatban van még egy módosított arab írás, mely ott hivatalos státust tölt be.

A kirgiz ábécé

Cirill ábécé A betű neve Arab írás[1] Transzliteráció Latin ábécé
(1928–1940) 		IPA
А а а ا A a A a /ɑ/
Б б бе ب B b B в /b/, [w], [v]
В в ве ۋ V v V v /v/
Г г ге گ / ع[2] G g G g, Ƣ ƣ /ɡ/ [ʁ]
Д д де د D d D d /d/
Е е e ه E e E e /je/, /e/
Ё ё ё يو Yo yo Yo yo /jo/
Ж ж же ج J j Ç ç (Ƶ ƶ 1938-1940) /d͡ʒ/
З з зе ز Z z Z z /z/
И и и ى İ i I i /i/
Й й ий ي Y y J j /j/
К к кa ك / ق[3] K k K k, Q q /k/, [q], [χ]
Л л эл ل L l L l /l/
М м эм م M m M m /m/
Н н эн ن N n N n /n/
Ң ң ың ڭ Ñ ñ Ŋ ŋ /ŋ/
О о о و O o O o /o/
Ө ө ө ۅ Ö ö Ɵ ɵ /ø/
П п пe پ P p P p /p/
Р р эр ر R r R r /r/
С с эс س S s S s /s/
Т т те ت T t T t /t/
У у у ۇ U u U u /u/
Ү ү ү ۉ Ü ü Y y /y/
Ф ф эф ف F f F f /f/
Х х ха ح H h X x (H h 1928-1938) /χ/ (=/k/)
Ц ц це تس C c Ts ts /t͡s/
Ч ч че چ Ç ç C c /tʃ/
Ш ш ша ش Ş ş Ş ş /ʃ/
Щ щ ща - Şç şç Şc şc /ʃtʃ/, /ʃː/
Ъ ъ ажыратуу белгиси - - - -
Ы ы ы ى İ i Ь ь /ɯ/
Ь ь ичкертүү белгиси - - - -
Э э э ه É é E e /e/
Ю ю ю يۋ Yu yu Yu yu /ju/, /jy/
Я я я يا Ya ya Ya ya /ja/, /jɑ/

A hosszú magánhangzókat az írás kettőzéssel jelöli, amennyiben magánhangzó jésített, akkor a kettőzés helyett az egyszerű magánhangzót teszik a jésített mögé (и, ө, ү esetében a jésítést й jelöli): аа - яа, ээ - еэ, ии - йии, оо - ёо, өө - йөө, уу - юу, үү - йүү.

A kirgiz ábécé és átírásai

nagybetű kisbetű ISO 9[4] WWS[5] KNAB[6] ALA/LC[7] Allworth[8] BGN/PCGN[9]
А а a a a a a a
Б б b b b b b b
В в v v v v v v
Г г g g g g g g
Д д d d d d d d
Е е e e e, ye[10] e e e
Ё[11] ё ë ë ë ë yö yo
Ж ж ž ž c zh j j
З з z z z z z z
И и i i i i i i
Й й j j y ĭ y y
К к k k k k k k
Л л l l l l l l
М м m m m m m m
Н н n n n n n n
Ң ң ņ ņ ñ ng ng ng
О о o o o o o o
Ө ө ô ö ö ȯ ö ö
П п p p p p p p
Р р r r r r r r
С с s s s s s s
Т т t t t t t t
У у u u u u u u
Ү ү ù ü ü u̇ ü ü
Ф ф f f f f f f
Х х h x x kh kh kh
Ц ц c c ts ts ts ts
Ч ч č č ç ch ch ch
Ш ш š š ş sh sh sh
Щ щ ŝ šč şç shch shch shcj
Ъ ъ " " " " " -
Ы ы y y ı y ï y
Ь Ь ' ' ' ' ' '
Э э è è è, e[12] ė ë e
Ю ю û ju yu iu yu yu
Я я â ja ya ia ya ya

Megjegyzések

  1. ↑ Kyrgyz alphabet, language and pronunciation
  2. ↑ Г + а, о, у, ы گ ⇒ ع
  3. ↑ К + а, о, у, ы ك ⇒ ق
  4. ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
  5. ↑ The World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
  6. ↑ Kohanimeandmebaas, 2023–09–03
  7. ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
  8. ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971
  9. ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 2.1. June 2002.
  10. ↑ Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után ye, máskor e
  11. ↑ Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
  12. ↑ Szótag elején, magánhangzó, ъ és ь után e, máskor è