A Kinetoplastida (más néven Kinetoplastea)[2]ostorosok csoportja az Euglenozoa csoportban,[4][5] melyek közös jellemzője egy sok DNS-t tartalmazó nagy szemcse, a névadó kinetoplaszt. A csoport számos emberben és más állatokban betegséget okozó parazitát, valamint vízben és talajban élő szabadon élő fajokat is tartalmaz.[6]
Először Bronislaw M. Honigberg írta le 1963-ban az ostoros protozoonok tagjaként, létrehozva a Kinetoplastida és Kinetoplastea neveket is.[1] Hagyományosan a kétostorú Bodonidae és az egyostorú Trypanosomatidae csoportokra osztották, de előbbi feltehetően utóbbira nézve parafiletikus, ezért 2004-ben 3 ribocsoportra (Neobodonida, Parabodonida, Eubodonida) bontották. A Trypanosomatidae számos kizárólag parazita nemzetséget tartalmaz. Gyakori nemzetség a Bodo, mely számos szabadon élő bakterivor fajt tartalmaz. További gyakori nemzetségek a Cryptobia és a parazita Leishmania.
Rendszertan
Történet
Honigberg hozta létre a Kinetoplastida és Kinetoplastea neveket 1963-ban,[1] azóta nincs megegyezés egyik taxonkénti használatáról se. A Kinetoplasteát általában az osztály,[7][8][9][10][11] míg a Kinetoplastida általában a rend neveként használatos,[5][12][13] de osztályként is használják.[4][14]Lynn Margulis, aki 1974-ben először rendként írta le a Kinetoplastidát, később osztályként írta le.[15] A Kinetoplastida rendkénti használata zavart is okozhat, mivel már van egy régebbi szinonima, a Trypanosomatida Kent 1880, melybe általában a Kineoplastida-fajok tartoznak.[16]
Adl et al. 2019-es tanulmányában a Bodonidae 3 ribocsoportra bontva szerepel, ezek a Neobodonida, a Parabodonida és az Eubodonida, melyeket Vickerman írt le Moreira et al. 2004-es tanulmányában, ahol a Trypanosomatida meghatározását is kiegészítette. A lassan fejlődő Leishmaniinaet Maslov és Lukeš írták le 2012-ben 18S rRNS és GAPDH alapján.[2]
A Kinetoplastida eukarióta csoport normál eukarióta sejtszervecskékkel, például sejtmaggal, mitokondriummal, Golgi-készülékkel és ostorral. Emellett számos megkülönböztető jellemzője, például kinetoplasztja, szubpellikuláris mikrotubulussora és ostor melletti csíkja van. Kinetoplasztja a mitokondriumban van.[2]
Mitokondriális és kinetoplaszt-DNS
A névadó kinetoplaszt sűrű DNS-tartalmú szemcse a sejt mitokondriumában, mely a mitokondriális genom sok példányát tartalmazza. A szerkezet összekötött körkörös DNS-ek és kapcsolódó szerkezeti fehérjéiből áll DNS- és RNS-polimerázokkal együtt. A kinetoplaszt a sejt ostora alapján van, és sejtvázszerkezet köti össze az alapi testtel.[19]
A Neobodonida kDNS-e a mitokondriumon belül több helyen megtalálható, a Parabodonida pankinetoplasztikus kDNS-e egyenlően oszlik el mitokondriumában, míg a Bodo kDNS-e parakinetoszómás helyzetű.[2]
Sejtváz
A Kinetoplastida sejtváza elsősorban mikrotubulusokból áll, melyek az erősen szabályos szubpellikuláris sort alkotják, mely kevéssel a sejtfelszín alatt fut a sejt hossztengelye mentén. Más specializált mikrotubulusok, például gyökér-mikrotubulusok is ismertek. A Kinetoplastidában emellett előfordulnak aktinmikrofonalak, de a sejtvázban a szerepük ismeretlen. További sejtvázszerkezetek például az ostor-kinetoplaszt összekötő elem.[19][20]
Ostorok
Minden Kinetoplastida-fajnak van ostora: a Trypanosomatida 1-gyel, a „Bodonida” 2-vel rendelkezik.[2] A kétostorú fajok nagy része vezető és követő ostorral rendelkezik, melyek közül az utóbbi a sejt oldalán lehet. Az ostorokat mozgásra és felszínhez rögzülésre használják. Az ostorok alapja speciális mélyedésben van, ahol a sejtszáj is lehet.[2]
A Neobodonida és a Parabodonida nem rendelkezik masztigonémákkal, a Bodo elülső ostorán azonban vannak nem csőszerű masztigonémák.[2]
Életciklus
A Kinetoplastida szabadon élő és parazita fajokkal rendelkezik. A Trypanosomatida számos kizárólag parazita nemzetséggel rendelkezik. Ezek életciklusai lehetnek egyszerűek 1 vagy összetettebbek, több differenciációs szakaszból állók 2 gazdával. Trypanosomatida-fajok által okozott betegségek például a Trypanosoma spp. által okozott afrikai trypanosomiasis és Chagas-kór, valamint a Leishmania által okozott leishmaniasis.[21]
A nátrium-sztiboglükonát, az amfotericin B, a paromomicin és a meglumin-antimonát viszcerális és kután leishmaniasis ellen is használható, a pentamidin kután, a liposzómás amfotericin B viszcerális leishmaniasis ellen bizonyult hatásosnak.[25][26] A kután leishmaniasis és a humán afrikai trypanosomiasis hemolimfatikus szakasza ellen hatásos a pentamidin, utóbbi ellen a suramin is hatásos. A melarzoprol és az eflornitin a CNS-szakasz ellen hat, 2008-ban ez utóbbi és a nifurtimox kombinációja III. fázisban volt.[25]
A Chagas-kór akut fázisában legalább két szer – a nifurtimox és a benznidazol – hatásos, de köztes és krónikus fázisban egyiket se használják.[25]
A pafuramidin Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban III. fázisú klinikai kísérletek alatt volt, de 2008-ban megállt fejlesztése vesetoxicitás miatti kérdések miatt.[28]
Jegyzetek
↑ abcHonigberg, B. M..szerk.: Ludvík J, Lom J, Vávra J: A contribution to systematics of the non-pigmented flagellates, Progress in Protozoology: proceedings of the first International Congress on protozoology held at Prague. Academic Press (1963)
↑ abcdefghAdl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the classification, nomenclature, and diversity of eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID30257078. PMC6492006.
↑Cavalier-Smith T (1981). „Eukaryote kingdoms: seven or nine?”. Biosystems14, 461–481. o.
↑Moreira, D. (2004). „An updated view of kinetoplastid phylogeny using environmental sequences and a closer outgroup: proposal for a new classification of the class Kinetoplastea”. Int J Syst Evol Microbiol54 (5), 1861–1875. o. DOI:10.1099/ijs.0.63081-0. PMID15388756.
↑Kinetoplastida. NCBI Taxonomy. (Hozzáférés: 2015. január 22.)
↑Gutierrez, Yezid. Diagnostic Pathology of Parasitic Infections with Clinical Correlations, 2, New York: Oxford University Press, 63. o. (2000. január 8.). ISBN 978-0-1951214-38
↑Deschamps P, Lara E, Marande W, López-García P, Ekelund F, Moreira D (2010). „Phylogenomic analysis of kinetoplastids supports that trypanosomatids arose from within bodonids”. Molecular Biology and Evolution28 (1), 53–58. o. DOI:10.1093/molbev/msq289. PMID21030427.
↑Moreira D, López-García P, Vickerman K (2004). „An updated view of kinetoplastid phylogeny using environmental sequences and a closer outgroup: proposal for a new classification of the class Kinetoplastea”. Int J Syst Evol Microbiol54 (Pt 5), 1861–1875. o. DOI:10.1099/ijs.0.63081-0. PMID15388756.
↑Stevens JR (2008). „Kinetoplastid phylogenetics, with special reference to the evolution of parasitic trypanosomes”. Parasite15 (3), 226–232. o. DOI:10.1051/parasite/2008153226. PMID18814685.
↑ abSullenberger C, Hoffman B, Wiedeman J, Kumar G, Mensa-Wilmot K (2021. április 16.). „Casein kinase TbCK1.2 regulates division of kinetoplast DNA, and movement of basal bodies in the African trypanosome”. PLoS One16 (4). DOI:10.1371/journal.pone.0249908. PMID33861760. PMC8051774.
↑Sinclair AN, Huynh CT, Sladewski TE, Zuromski JL, Ruiz AE, de Graffenried CL (2021. május 19.). „The Trypanosoma brucei subpellicular microtubule array is organized into functionally discrete subdomains defined by microtubule associated proteins”. PLoS Pathog17 (5). DOI:10.1371/journal.ppat.1009588. PMID34010336. PMC8168904.
↑Scheckenbach F, Wylezich C, Mylnikov AP, Weitere M, Arndt H (2006. október). „Molecular comparisons of freshwater and marine isolates of the same morphospecies of heterotrophic flagellates”. Appl Environ Microbiol72 (10), 6638–6643. o. DOI:10.1128/AEM.02547-05. PMID17021215. PMC1610283.
↑Akopyants NS, Kimblin N, Secundino N, Patrick R, Peters N, Lawyer P, Dobson DE, Beverley SM, Sacks DL (2009). „Demonstration of genetic exchange during cyclical development of Leishmania in the sand fly vector”. Science324 (5924), 265–268. o. DOI:10.1126/science.1169464. PMID19359589. PMC2729066.
↑Pokharel P, Ghimire R, Lamichhane P (2021. július 24.). „Efficacy and safety of paromomycin for visceral leishmaniasis: a systematic review”. J Trop Med2021. DOI:10.1155/2021/8629039. PMID34349806. PMC8328727.
↑Roy Chowdhury A, Bakshi R, Wang J, Yıldırır G, Liu B, Pappas-Brown V, Tolun G, Griffith JD, Shapiro TA, Jensen RE, Englund PT (2010. december 1.). „The killing of African trypanosomes by ethidium bromide”. PLOS Pathogens6 (12). DOI:10.1371/journal.ppat.1001226. PMID21187912. PMC3002999.
↑ (2012. augusztus 31.) „A mouse diversity panel approach reveals the potential for clinical kidney injury due to DB289 not predicted by classical rodent models”. Toxicol Sci130 (2), 416–426. o. DOI:10.1093/toxsci/kfs238. PMID22940726. PMC3498743.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Kinetoplastida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerk.: Lumsden WHR, Evans DA: Biology of the Kinetoplastida. London: Academic Press (1976–1979)