Kijevi levél

A Kijevi levél szkennelt képe a Cambridge University Library könyvtárbeli A Kijevi levél szkennel képe anyag. Az ábrán kinagyítva látható a Kievi levélen lévő Steppei rovás felirat, amelynek olvasata magyarul: "Olvastuk, Ilik".[1] Az "Illik" a Kazár Kaganátusban a kagán helyettese volt, török méltóságnév, amely a magyarban is fennmaradt Üllő nevében.[2]

A Kijevi levél egy 10. századi írásos nyelvemlék. A levelet héberül írták, héber betűkkel, azonban a bal alsó sarkában van egy rövid mondat steppei rovásírással. Róna-Tas András szerint a Kijevi levél 955. és 961. között íródott.[3]

Steppei rovásfelirat

A rajta található steppei rovásfeliratot Vékony Gábor fejtette meg, ő ezt az írást kazáriai rovásírásnak nevezte.[4][5] A steppei rovásemlékek azonban az eurázsiai steppe számos részéről előkerültek, ezért manapság a steppei rovás elnevezés használatos.

‘Ilik’ a Kazár Kaganátus második legmagasabb közjogi tisztsége volt. Bíborbanszületett Konstantin szerint Árpád nagyfejedelem egyik fiának a neve Ielekh volt. Ez a név fennmaradt a Budapest melletti Üllő nevében.[6] A Gesta Hungarorumban szerepel egy Hulec /hülek/, mint az Árpád-ház tagja, amely a török /ilik/ név labializálódott változata.[7] Ez szintén alátámasztja az /ilik/ olvasatot.[8] Ilik a kagán mellett a tényleges uralkodó volt,[9] a felirat pedig a levél hitelesítése.

Egy másik változat szerint az Orkhon-Yenisei levél egyértelműen a 𐰜𐰇𐰆𐰬 𐰘𐰛 - : "Küonak" as-t olvassa, "olvasni", a modern csuvas nyelvben a: "Kĕneke" - "könyv" (olvasható) a közös törökből: tur. okumak, kaz. okudu.

Jegyzetek

  1. ↑ Vékony, Gábor (2004): A székely rovásírás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, 278. o.
  2. ↑ Gábor Hosszú: Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. 2013: Third, Extended and Revised Edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6. Online: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA172
  3. ↑ Róna-Tas András (2001): Források a korai magyar történelem ismeretéhez. Magyar Őstörténeti Könyvtár, (Sor. szerk.: Zimonyi István), Budapest: Balassi Kiadó, 181. o.
  4. ↑ Vékony, Gábor (1985): Késő népvándorláskori rovásfeliratok. In: Életünk Vol. XXII, No. 1, pp. 71-84
  5. ↑ Vékony, Gábor (2004): A székely rovásírás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó
  6. ↑ Vásáry István (2003): A régi Belső-Ázsia története. Szerk.: Bende Ildikó, sor. szerk.: Zimonyi István. Budapest: Balassi Kiadó
  7. ↑ Ligeti Lajos (1979): Régi török eredetű neveink. Magyar Nyelv. Vol. 75., 261. o.
  8. ↑ Vékony, Gábor (2004): A székely rovásírás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, 282. o.
  9. ↑ Golden, Peter B. (1984): A New Discovery: Khazarian Hebrew Documents of the Tenth Century. Review Articles. In Harvard Ukrainian Studies. Vol. VIII, No. 3–4, December 1984. Cambridge, Massachusetts: Ukrainian Research Institute, Harvard University, 474–486.

Források

  • Golden, Peter B. (1984): A New Discovery: Khazarian Hebrew Documents of the Tenth Century. Review Articles. In Harvard Ukrainian Studies. Vol. VIII, No. 3–4, December 1984. Cambridge, Massachusetts: Ukrainian Research Institute, Harvard University, 474–486
  • Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA144
  • Ligeti Lajos (1979): Régi török eredetű neveink. Magyar Nyelv. Vol. 75., 261. o.
  • Róna-Tas, András (1999a): Hungarians and Europe in the Early Middle Ages – An Introduction to Early Hungarian History, Budapest: CEU Press, ISBN 9799639116480
  • Róna-Tas, András (1999b): The Khazars and the Magyars. In: Golden, Ben-Shammai, & Róna-Tas (eds., 1999), 269-278
  • Róna-Tas András (2001): Források a korai magyar történelem ismeretéhez. Magyar Őstörténeti Könyvtár, (Sor. szerk.: Zimonyi István), Budapest: Balassi Kiadó
  • Vásáry István (2003): A régi Belső-Ázsia története. Szerk.: Bende Ildikó, sor. szerk.: Zimonyi István. Budapest: Balassi Kiadó
  • Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története
  • Kijevi levél a RovásPédián