1922-ben bekapcsolódott a Cimbora szerkesztésébe, s nemcsak meséivel, történeteivel, regényeivel szerepelt a gyermeklapban, hanem sűrű levelezésben Benedek Elek főszerkesztővel a Nagybányán előállított lap nyomdai munkálatait is irányította.
Gyermekregényével nyitott a Cimbora Könyvtár; a Benedek Elek összeállításában megjelent Gyermekszínház című kötetben Az igazmondó láda című jelenetével szerepelt (Magyar Ifjúság Könyvtára, 2–3. Kolozsvár, 1926; románul Lada năzdrăvană. Kolozsvár, 1926).
Szépirodalmi tevékenységét 1927-től szülővárosában folytatta, a Szolnoki Tükör és az Irodalmi Kurír közölte novelláit, könyvei és színdarabjai jelentek meg, részt vett a Tanya című irodalmi és művelődési klub alapításában, a Verseghy Körben tevékenykedett. Több kabarédarabját játszották Budapesten a Belvárosi Színházban és az Andrássy úti Színházban.
Ügyvédi irodájának fenntartása, publikálási lehetőségei az egyre szigorúbb zsidótörvények által ellehetetlenültek. A holokauszt áldozata lett.
Magánélete
Felesége Farkas Irén (1894–1987) volt.
Kötetei (válogatás)
Senki Tamás története. Gyermekregény és még egyéb mesék (Cimbora Könyvtár 1. Szatmár, 1922)
Futurex (Kisregény, Erdélyi Könyvtár 6. Arad, 1922)
Szökés a teknőben. Két kicsapott diák kalandjai a Tiszán (Szatmár, 1923)
A gyémántköves melltű (ifjúsági regény, Budapest, 1924; Szatmár, 1927)
A csengeri domb. Ifjusági regény; Singer és Wolfner, Bp., 1927
Az üstökös. Regény; Tolnai, Bp., 1928 (Tolnai regénytára)
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112593/1898. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 1127. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 84. oldal 23. sor