Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa (latinul: Pontificium Consilium ad Unitatem Christianorum Fovendam, olaszul:Pontificio Consiglio per la Promozione dell'Unità dei Cristiani) a Római Kúria egyik dikasztériuma (hivatala). Célja a Keresztény Egység megvalósulásának segítése, a keresztény egyházak közti párbeszéd és együttműködés előmozdítása.
Megalakulása a második vatikáni zsinat idejére tehető, ekkor még mint a zsinat egy szerve, később pedig mint állandó hivatal. Feladatai közé tartozik a zsidó vallással való kapcsolattartás is.
Előzmény
A 20. század második felére a katolikus egyház álláspontja megváltozott az ökumenizmus megítélése kapcsán. A második vatikáni zsinatnak már egyik kiemelt témája volt a Keresztény Egység. Az itt elfogadott dokumentumok jelentik a mai napig a katolikus álláspont alapjait.
Alapítás
A hivatalt XXIII. János pápa alapította 1960. június 5-én Keresztények Egységének Titkársága néven. A titkárság feladata ekkor a második vatikáni zsinat előkészítése volt. Két évvel később zsinati szervként erősítette meg. A Keresztények Egységének Titkársága több fontos dokumentum előkészítésében vett részt, melyeket később a zsinat elfogadott.
Ezek közül a legjelentősebbek:
A zsinat után, 1967-ben VI. Pál pápa önálló szervként erősítette meg, s célját a keresztény egység ápolásában jelölte meg. 1988. június 28-án II. János Pál pápa a szervezet nevét Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsára változtatta.
Célja
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsára két fő céllal működik:
Az ökumenizmus eszméjének fejlesztése a katolikus egyházon belül, a második vatikáni zsinat Unitatis Redintegratio kezdetű határozata alapján;
A vallásközi párbeszéd és kapcsolatok előmozdítása a keresztény egyházakkal.
Az egyházon belüli tevékenységének legjelentősebb eredménye az Ökumenikus Direktórium összeállítása, melyet két részben 1967-ben és 1970-ben adtak ki. A direktórium egy témakörbe tartozó általános végrehajtási határozatok egységes szerkezetbe foglalt gyűjteménye. Ez tehát az ökumenizmus tárgykörébe tartozó gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos utasításokat tartalmaz, melyek a hivatalos katolikus álláspontot tükrözik. 1993-ban készült el második, átdolgozott kiadása.
A keresztény vallásközi párbeszéd és együttműködés előmozdítása terén, tevékenységének egyik fontos eleme az Egyházak Világtanácsával (WCC) fenntartott szoros együttműködése. A WCC teológiai testületének munkájában annak 1968-as alapítása óta folyamatosan részt vesz. Az ökumenikus világesemények alkalmával a katolikus egyház képviselőit általában a Pápai Tanács jelöli ki.
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa jelenleg a következő egyházakkal és vallási közösségekkel tart fenn hivatalos kapcsolatot:[1]
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa alá tartozik egy részben önálló bizottság, mely a zsidó vallással való kapcsolatokat tartja fenn. E bizottság vezetése megegyezik a Pápai Tanács vezetésével: elnöke a Pápai Tanács mindenkori bíboros-elnöke, alelnöke pedig a Pápai Tanács titkára. Így lényegében a keresztény egyházak mellett a zsidókkal való kapcsolatokért is ez a Pápai Tanács felel.
Szervezet
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa élén egy bíboros-elnök áll. Az ő munkáját egy titkár és egy altitkár segíti. A titkár általában felszentelt püspök, az altitkár áldozópap. A Pápai Tanács két részlegre osztva működik: az egyik a keleti, a másik pedig a nyugati egyházakkal kapcsolatos ügyeket intézi.
.svg)
.svg){kind=small}
