Kepler-186 [1]
Megfigyelési adatok
Csillagkép	Hattyú csillagkép
Epocha	J2000.0 (ICRS)
Rektaszcenzió	19h 54m 36.651s[1]
Deklináció	+43° 57′ 18.06″[1]
Távolság	493 ± 59 fé, 151 ± 18 pc
Színkép típusa	M1V
Pályaadatok
Évi parallaxis	5,6336 milliívmásodperc
Radiális sebesség	−62,023998 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban	2,171 mas/év
deklinációban	-4,363 mas/év
Fizikai adatok
Sugár	0,47 R☉
Tömeg	0,48 M☉
Hőmérséklet
Felszín	3788 K
Luminozitás	0,0412[2] L☉
Forgási adatok
Radiális forgási sebesség ${\displaystyle v_{\mathrm {e} }\cdot \sin i}$	0,185 km/s[3]

A Kepler-186 egy fősorozatbeli, M1V színképosztályba tartozó vörös törpecsillag 151 ± 18 parszek távolságra (493 ± 59 fényév) a Hattyú csillagképben.

A csillag valamivel hidegebb a Napunknál, és nagyjából fele annyi a fémessége.

A csillag körül jelen ismereteink szerint öt bolygó kering, ezek között van az elsőnek felfedezett olyan exobolygó, a Kepler-186 f,^[2] ami nagyjából Föld-méretű, és a lakható zónában kering, tehát elméletileg élet alakulhat ki rajta.

A többi, eddig felfedezett négy bolygó (Kepler-186 b, c, d és e) túl közel vannak anyacsillagukhoz, így túl forróak ahhoz, hogy folyékony víz lehessen rajtuk. Ez a négy belső bolygó minden bizonnyal kötött tengelyforgású, tehát mindig ugyanazt az oldalát fordítja a napja felé. A Kepler-186 f távolabb helyezkedik el, ahol a rá ható gravitáció gyengébb, ezért tengely körüli forgása talán még nem fékeződött le annyira, mint a belső négy bolygóé. Tengely körüli forgása jóval lassabb, mint a Földé, egy körülfordulása hetekig vagy hónapokig tart. A Kepler-186 f tengelyferdesége kis mértékű, így nem lépnek fel rajta olyan mértékű évszakos változások, mint a Földön. A Kepler-186 f pályájának excentricitása is kis mértékű, így a keringésből sem adódnak évszakos változások, mint mondjuk a Mars bolygón.^[4]

Számítógépes szimulációk szerint valószínűleg létezik még egy kis tömegű bolygó a Kepler-186 e és Kepler-186 f között. Ha a bolygó létezik, tömege nem lehet sokkal nagyobb, mint a Földé, mert egyébként nagy pályaháborgásokat okozna.^[5]

Ahogyan a Kepler űrtávcső által végzett megfigyelések folytak, a csillagokat katalogizálták a Kepler Input Catalog-ba (KIC), majd azokat a csillagokat, amik körül bolygók keringhettek, a Kepler Object of Interest-ben (KOI) tartották számon. Így a Kepler-186 kezdetben a KIC 8120608 azonosítóval rendelkezett, majd megkapta a KOI 571 jelölést.^[6]

A Kepler-projekten kívüli 2MASS felmérés a csillagot a 2MASS J19543665+4357180 jelöléssel látta el.^[1]

Csak nagy méretű, több méter átmérőjű távcsővel figyelhető meg (8 m, Gemini North távcső, Mauna Kea, Hawaii; 10 m, Keck II, Mauna Kea).^[7]

1. ↑ ^{a b c} Simbad database
2. ↑ ^{a b} doi:10.1126/science.1249403 free version = http://www.nasa.gov/sites/default/files/files/kepler186_main_final.pdf Archiválva 2014. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
3. ↑ Determination of spectroscopic parameters for 313 M dwarf stars from their APOGEE Data Release 16 H-band spectra, SIMBAD
4. ↑ Archivált másolat. [2014. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 19.)
5. ↑ Formation, tidal evolution and habitability of the Kepler-186 system, Emeline Bolmont, Sean N. Raymond, Philip von Paris, Franck Selsis, Franck Hersant, Elisa V. Quintana, Thomas Barclay, (Submitted on 16 Apr 2014)
6. ↑ Rowe, Jason F., et. al (2025. február 27.). „Validation of Kepler’s Multiple Planet Candidates. III: Light Curve Analysis & Announcement of Hundreds of New Multi-planet Systems (Revision 8.0)”. Astrophysics; Earth and Planetary Astrophysics, 45. o. (Hozzáférés: 2014. április 18.) 
7. ↑ First potentially habitable Earth-sized planet confirmed by Gemini and Keck observatories 2014-04-17

• Kepler-186 f

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Kepler-186 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.