Karl Haushofer müncheni művész- és tudóscsaládból származott. Gimnáziumi tanulmányai elvégzését követően még tudományos karrier lebegett a szeme előtt, ám a bajor hadseregben eltöltött katonai szolgálata olyan mély hatást gyakorolt rá, hogy inkább a hivatásos katonai pályafutást választotta: vezérkari és katonai akadémiai oktatóként tevékenykedett.
1908-ban, katonai kiküldetés keretében látogatott el először Japánba, majd kiterjedt utazásokat folytatott Ázsia szerte. Keleti utazásai és kapcsolatai hatására buddhistává lett, és tibeti lámáktól nyert beavatást.
1913-ban doktorált Münchenben, disszertációjának címe: Dai Nihon, Betrachtungen über Groß-Japans Wehrkraft, Weltstellung und Zukunft(Dai Nihon, Vizsgálódások Nagy-Japán katonai erejéről, világhelyzetéről és jövőjéről).
Az első világháborúban tábornoki rangban szolgált a nyugati fronton.
1919-ben, 50 éves korában nyugállományba vonult, s ekkor kezdte meg ténylegesen tudományos tevékenységét.
1921-től a Müncheni Egyetemen kezdett tanítani, létrehozta a Geopolitikai Intézetet.
1925-ben jelent meg Geopolitik des Pazifischen Ozeans(A Csendes-óceán geopolitikája) című műve, s ekkoriban alapította meg ifjú földrajz- és társadalomtudósok egy csoportjával a Zeitschrift für Geopolitik(Geopolitikai folyóirat) elnevezésű lapot, megteremtve ezzel a német geopolitikai iskolát.
A Thule Társaság tagjaiból alapította meg a Vril Társaságot. Tanítványán, Rudolf Hessen keresztül az általa kidolgozott élettér-elmélet jelentős hatással volt Hitler német terjeszkedési terveire. Haushofert Rudolf Hess mutatta be a szabadságvesztését töltő Hitlernek.
Geopolitika
A haushoferi geopolitika a németek számára komplex világszemléletet nyújtott a háborús vereséget követően. Ez a szemlélet céltudatos gondolkozásmód és megélt hit volt egyben. Lényegét öt olyan fogalomban lehetne összefoglalni, melyek komoly hatást gyakoroltak a két világháború közötti német politikai gyakorlatra:
élettér-elmélet,
organikus állam,
önellátó gazdaság,
a pánrégiók elgondolása,
szárazföldi és tengeri hatalmak megkülönböztetése.
Haushofer mindezek mellett komoly hangsúlyt helyezett a fegyelem és az engedelmesség erényeire, és úgy vélte, a hadseregnek kell Németország megingathatatlan hatalmi tényezőjének lennie.
Művei
Dai Nihon : Betrachtungen über Gross-Japans Wehrkraft, Weltstellung und Zukunft. E. S. Mittler und Sohn, Berlin, 1913
Das Japanische Reich in seiner geographischen Entwicklung. L.W. Seidel & Sohn, Wien, 1921
Geopolitik des Pazifischen Ozeans., 1925
Bausteine zur Geopolitik. Kurt Vowinckel, Berlin, 1928
Japans Reichserneuerung von der Meiji-Ära bis heute. Walter de Gruyter & Co., Berlin, 1930
Der nationalsozialistische Gedanke in der Welt. G.D.W. Callway, 1933
Weltpolitik von heute. Zeitgeschichte-Verlag Wilhelm Andermann, Berlin, 1934
Napoleon I. Coleman, Lübeck, 1935
Kitchener. Coleman, Lübeck, 1935
Foch. Coleman, Lübeck, 1935
Weltmeere und Weltmächte. Zeitgeschichte Verlag, Berlin, 1937
Welt in Gärung. Zeitberichte deutsche Geopolitiker. Hgg. von Gustav Fochler-Hauke. Deutscher Verlag für Politik und Wirtschaft Berlin; Breitkopf & Härtel, Leipzig, 1937
Deutsche Kulturpolitik im indopazifischen Raum. Hoffmann & Campe, Hamburg, 1939
Grenzen in ihrer geographischen und politischen Bedeutung. Vowinckel, Heidelberg u.a., 1939
Pánázsia. Az eurázsiai szakadási zóna peremterületei, ütközőtérségei, támogató- és védőképződményei a Közép- és Távol-Keleten; ford. Németh Bálint; Disciplina, Pécs, 2017 ISBN 978-963-12-8692-2
