Karakalpaksztán Autonóm Köztársaság (karakalpakulQaraqalpaqstan Respublikası,üzbégülQoraqalpogʻiston Respublikasi) Üzbegisztán autonóm területe, mely az ország északnyugati felében található. Fővárosa Noʻkis(Nukus). A tartomány területe 160 000 négyzetkilométer, és a történelmi Hvárezm területén helyezkedik el.
Történelme
Kr. e. 500 és Kr. u. 500 között a terület virágzó mezőgazdasággal rendelkezett, az Amu-darja(A‘mu‘wda‘riya)folyó öntözésre való felhasználása által. A karakalpakok, akik eredetileg nomád életmódot folytattak, a 16. században jelentek meg a területen. Karakalpaksztán 1873-ban került az Orosz Birodalomhoz, miután a Hivai Kánság átengedte azt. Autonóm státuszát a Szovjetunión belül nyerte el, először Kazahsztán, majd 1936-tól Üzbegisztán részeként. Az 1960-as és 70-es években gazdagságát ismét az Amu-darjának, és annak elgátolásának köszönhette, ám ma a terület Üzbegisztán legszárazabb vidéke, miután az Aral-tó kiszáradásnak indult, a mezőgazdaság pedig szinte ellehetetlenült. Körülbelül 48 000 ember vesztette el megélhetését a környezeti katasztrófa miatt, a tiszta ivóvíz hiánya pedig elősegíti a betegségek terjedését.
Földrajza
Karakalpaksztán nagy része sivatag. Az Amu-darja legalacsonyabb táján, az Aral-tó déli felén helyezkedik el. A Kizil-kum sivatag keletre, a Kara-kum pedig délre található tőle. A Kaszpi-tengertől egy sziklás fennsík választja el nyugatra.
Politika
Karakalpaksztán formálisan szuverén, és vétójoga van az Üzbegisztán által hozott döntésekre. Az üzbég alkotmány kimondja, hogy a Karakalpaksztán és Üzbegisztán közötti viszonyt „szerződések és megállapodások szabályozzák”, és minden vitás ügyet „megbékélés útján kell rendezni”.
Demográfiai viszonyok
Karakalpaksztán lakossága 1,7 millió fő körül mozog. 2007-es becslések szerint 400 000 főnyi karakalpak, ugyanennyi üzbég és 300 000 kazah élt a területen. A „kara kalpak” karakalpak néven „fekete kalap”-ot jelent, ám a népi kultúra olyannyira elveszett a szovjet idők során, hogy mára már nem tudni, hogy a név mire vonatkozott. A karakalpak nyelv közelebb áll a kazah, mint az üzbég nyelvhez, ám 1996 óta latin betűkkel írják hivatalosan, akár csak az üzbég nyelvet.
A főváros, Noʻkis mellett említésre méltó még Hodzsejli (karakalpakul: Xojeli, üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли), Tahijatasz (karakalpakul: Taxiyatas, üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ), Csimbaj (karakaplakul Shımbay, üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай), Kongrát (karakalpakul: Qon'ırat, üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград) és Mujnak (karakalpakul: Moynaq, üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак), egy korábbi kikötő az Aral tavon, mely ma 85 kilométerre található az aktuális partszakasztól.
Gazdaság
A terület gazdagságát egykor legfőképp az Aral-tavi halászat adta, ma gyapotot, rizst és dinnyét termesztenek leginkább. A terület villamos energiáját egy hidroelektromos gát adja az Amu-darján, mely még a szovjet időkben épült.
Az Amu-darja deltavidéke korábban erősen lakott volt, és ideális volt az öntözéses földműveléshez. Ám a klímaváltozás és az Amu-darja (vele együtt az Aral-tó) emberi beavatkozás miatti kiszáradása miatt szinte teljesen elhagyatott lett a terület. A korábbi folyóoázisok, tavak, erdők és farmok kiszáradtak, és megmérgeződtek a szél által lerakott sóval és megmaradt növényvédő szerekkel. A nyári átlaghőmérséklet 10°C-kal megnőtt, míg a téli átlaghőmérséklet ugyanennyivel csökkent. Az anémia, a légzőszervi megbetegedések aránya drasztikusan megnőtt a régióban.
Adminisztratív felosztás
Karakalpaksztán legnagyobb városai
Száma a térképen
Kerület neve
Székhely
Térkép
1
Amudaryo kerület
Mang'it
Karakalpaksztán kerületei
2
Beruniy kerület
Beruniy
3
Shımbay kerület
Csimbaj (Shımbay)
4
Ellikqala kerület
Bostan
5
Kegeyli kerület
Xalqabad/Kegeyli
6
Moynaq kerület
Mojnak (Moynaq)
7
Nukus kerület
Aqman'g'ıt
8
Qonliko'l kerület
Qanliko'l
9
Qon'irat kerület
Kongrát (Qon'irat)
10
Qarao'zek kerület
Qarao'zek
11
Shomanay kerület
Shomanay
12
Taxtako'pir kerület
Taxtako'pir
13
To'rtku'l kerület
To'rtku'l
14
Xojeli kerület
Hodzsejli (Xojeli)
Média
Rádió
2009-ben megnyílt az első karakalpak rádióállomás. A neve Nukus FM, mely 100.4 MHz-n sugároz, és csak Noʻkisban fogható.
