A karakül juhKözép-Ázsiából származó juhfajta, melyet ÜzbegisztánQorako‘l nevű városáról neveztek el. Régészeti leletek tanúsága szerint már i.e. 1400-tól kezdve tenyésztik ebben a régióban, így valószínűleg a legrégebben háziasított juhfajta.[1] Nyáron, hogy felkészüljenek az ínségesebb idők átvészelésére, zsírpárnákat növesztenek a farkukon, ezért zsírfarkú juhnak is nevezik őket.[2] Rendkívül kíméletlen környezetben is képesek életben maradni.[1]
Tenyésztik tejéért, húsáért, faggyújáért és prémjéért is, a perzsaszőrme is ebből a fajtából készül.[1][3] Gyapjából erős fonalat készítenek szőnyegszövéshez.[1]
Jellemzői
Erős fogazattal rendelkezik, ellenáll a parazitáknak és a körömgyulladásnak. Közepes méretű állat, a kos 80-100 kilogramm tömegű, a jerke 45-70 kilogramm közötti. A bárányok általában koromfeketén születnek, majd fokozatosan szürkéssé, szürkésbarnává válik a színük, egyéb árnyalatokkal tarkítva.[1]
Hasznosítása
Gyapjújuk minősége kitűnő, már a fiatal 1-2 hetes bárányok bundájából készült prémet is felhasználják, ezt asztrahán prémnek nevezik.
Jegyzetek
↑ abcdeKarakul. Breeds of Livestock. Oklahoma State University, Dept. of Animal Science. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
↑Juhfajták. Szent István Egyetem
Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 8.)