Szülei Kopf Károly id. vasesztergályos segéd, római katolikus, 1910-ben 25 éves és Fűhrer Alojzia, római katolikus, 23 éves. (Forrás Kopf Frigyes Károly születési anyakönyve)
1916-1920 között Budapesten a III. kerületben a Kórház utcai elemi népiskola tanulója volt.
1920-1927 között Kopf Károly ifj. a III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnázium tanulója. A zenében kitűnt.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11]Kopf Frigyes Károly 1932-ben a Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziumának (Budapest) természetrajz-földrajz tanára.[12]
1920/21 tanévben Altenburger János zene konzervatóriuma szaktanfolyamának első évfolyamát kitűnő eredménnyel végezte el.
158. számú „Árpád” cserkészcsapat. Parancsnok: Zayzon Sándor dr., Tisztelt Ilyés Sándor és Szaitz Elemér id. vezető; segédtisztek: Kopf Károly.[13] Kopf Frigyes Károly Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen 1933 június 1-én földrajz és természetrajz, valamint magyar képesítő vizsgálatot letette. Kopf Károly 1932-1937 között már cserkész tiszt. 1937-ben okleveles tanár[14][15]
Kopf Frigyes-Károly gimnáziumi tanár kérésére családi nevét „Karádi” névre változtatom át. Lakik Budapest, III. Föld u. 57. szám. Budapest, 1938. november 5-én. Magyar Királyi Belügyminiszter.
1938-ban aa Magyar Királyi Természettudományi Társulat rendes tagja. Cserkésztiszt, parancsnokhelyettes 1938-1948 között.[16] 1939-ben leventeoktató, az I. cserkészkerület légoltalmi vezetőtiszt helyettese, az énekkar vezetője.[17] A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Miniszter Karádi Frigyest állami gimnáziumi óraadó-helyettes tanári beosztásából felmentette és helyettes tanárrá nevezte ki, 1940 január 1-én. A Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Miniszter Karádi Frigyes állami gimnáziumi helyettes tanárt kinevezte 1941 december 30-án az Óbudai Állami Árpád Gimnázium rendes tanárává. 1941-ben egész évben katonai szolgálatot teljesített.[18] 1945 november 12-én hazatért a hadifogságból.[19]
1943-ban a Magyar 30. honvéd században szolgált.[20]
Az óbudai Árpád Gimnáziumban a munkálatok szinte szimbolikus befejezéseként az 1940-es évek legvégére helyreállt a botanikus kert is. Közel 200 féle növény díszítette az iskolát - és segítette a szemléltető oktatást. Mint annyi más a későbbiekben, ez is Karádi Károly tanár úr munkáját dicsérte. [21]
1957-ben tankönyvet bírált.[22] 1960-ban cikket írt a Módszertani lapokban az Ember szervezete tantárgy tanításának problémájáról, ezenkívül bírálta a biológia tankönyvet.[23]1961-ben a Nagybudapesti Pártbizottság megbízásából a TTK biológiai tanszéke tantervi munkálataiban vett részt. Szakmai továbbképzést vezetett. Nem volt az MSZMP tagja.[24]
Karádi Frigyes Károly az Óbudai temető13-6/0/1/74-75 számú sírhelyében nyugszik.
ÁBTL iratok
ÁBTL iratok. Dosszié típusa. 3.1.5. Dosszié jelzete. O-11530. Volt cserkészmozgalom. A dosszié a Magyar Cserkész Szövetség történetét és vezető személyeit dolgozza fel, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra, illetve az 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartásukra. BM II/5-f alosztály. Megnyitva. 1958 április 21. Lezárva 1961. november 1. Az Árpád Gimnázium volt tanárai közül Karádi Károlyra (158. sz. Árpád cserkészcsapat parancsnoka volt az Árpád Gimnáziumban), Dr. Szabolcsi Miklósra (1945 után a 311. Vörösmarty cserkészcsapat parancsnoka volt) és Udvarhelyi Ágostonra (cserkészcsapat parancsnok volt) vonatkozó jelentések találhatóak. A nyomozást 1961 október 12-én zárták le. A 858 oldalas jelentésben leelenőrizték mindazon cserkészvezetők adatait, akik 1947-ben még cserkészvezetők voltak.
ÁBTL. 3.1.9. V-35994. Vizsgálati dosszié Abaházi János ügyében. Abaházi János 1940-től a VKF/2-es osztályán teljesített szolgálatot. 1946-ban emiatt 6 hó börtönre ítélték. 1951-ben ügyét ismét elővették és háborús és népellenes bűntett miatt 4 év börtönre ítélték. A dosszié az 1951-es nyomozás anyagit tartalmazza. A dossziéban Karádi Károly gimnáziumi tanár neve is szerepel, akit tanúként akartak kihallgatni. Javasolom Karádi Károly volt Vkf. 2-ös tartalékos főhadnagy gimnáziumi tanár, valószínű Budapesti lakos megkeresését és kihalgatását. Kemény Béla áv. főhadnagy. A dossziból nem derült ki, hogy Karádi Károlyt megtalálták-e, de beazonosították, hogy a III. kerületben tanít.
Emlékezete
Barta András. Emlékezés az alma materre. A jó iskola az állandóság és a változás egysége. Beszélgetés Sinkovits Imrével. „Nyolc évig jártam a III. kerületi Állami Árpád Gimnáziumba, ami túlzás nélkül meghatározó jelentőségű volt életemben. [] Természetrajztanáruk, Karádi Károly született óbudai, egy hajógyári munkás fia. Korábban maga is az Árpádba járt. Tanárként visszatérve szervezi meg a Sinkovits Imre számára szinte második családot jelentő cserkészcsapatot. A színész utóbb így beszélt erről:”…„Sejtelmem sincs, miért szidták ezt a mozgalmat harminc évig: az Árpádban egészséges, tiszta lelkű, bajtársias, gerinces embereket nevelt, erkölcsi tartást adott. Mintha csak tudták volna a cserkészek: a gyermekkor meghatározza a felnőttkor tartalmát, értékét. Szinte észre sem vettük, ahogy játékosan előkészítettek az életre. Éltük boldog gyermekkorunkat, ugyanakkor foglalkozásainkon, kirándulásainkon, vízi túráinkon mintegy figyelmeztető bójaként ott úszott mellettünk a kérdés: hogyan valósítható meg mindez az életben? Magyar Nemzet, 1980-08-20. 195. szám.[25]
Sinkovits Imre levele. A ma fiatalsága a jövő Magyarországa. Szentkuthy Miklós, Kunszery Gyula, Beresztóczy György, dr. Könözsy Lajos és Karádi Károly, aki egyúttal a cserkészcsapat parancsnoka is volt, ahol jellemességet, bajtársiasságot, etikus magatartást tanultunk még játékainkban is, és a felnőttek, tanárok, vezetők történelmi múltunk iránti tiszteletet. Új Tükör, 1982-12-05 / 49. sz.[26]
Hollós László: Poór Gyula szerelmes földrajza Poór Gyula professzor az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Nevéhez fűződik a Nemzeti Osteoporosis Program elindítása. Szerelmes földrajzának színtere: Óbuda. „Fantasztikus tanáraim voltak. Kiss Jenő, akinek a gimnázium előcsarnokában van az emléktáblája, latint tanított, és a szentenciák által üzent, hogyan is maradhatunk emberek abban a politikailag sokakat megpróbáló, nehéz időszakban. Hasonló élményeim vannak Karádi Károly tanár úrról. Valószínűleg az ő biológiaórái is sokat nyomtak a latban, hogy feléledjen természettudományos érdeklődésem. Biztosan nagy szerepe volt abban, hogy orvos lettem. Magyar Krónika, 2018-06-01/6. szám.[27]
Karádi Károly (1910-1973) emléktábla az Árpád Gimnázium előterében. Az iskola lépcsőházában emléktábla idézi az egykori tanár, korábban az iskola diákja alakját. Az emléktábla felirata: Karádi Károly (1910 – 1975) az iskola egykori diákja, cserkész parancsnoka és haláláig kiváló tanára emlékére A jobb, felső sarokban egy idézet olvasható (Atisthenes nyomán): "Az igaz útravalót a hajótörött is kimentheti magával." Az emléktáblát állíttatta az Árpád Gimnázium és Óbuda Önkormányzata. Alkotója, az ugyancsak az iskolában végzett és tanító Márkus Károly, szobrászművész.
Karádi Károly (1910-1973) az óbudai Árpád Gimnázium egykori tanulójának, egyben pályakezdésétől haláláig kiváló tanárának emléktáblája egykori lakhelyén. Budapest, III. ker. Föld utca 57. 1994. októberében volt diákjai és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Karádi Károly (1910-1973) emléktáblája egykori lakóhelyén Óbudán
Interjú Lacó Tamással. Előttem van még az a rég nem létező utca. Szöveg: Hegedűs Attila, képek: Katona lászló. Óbudai Ankisz. 2023. 3. sz. „Ki volt az osztályfőnöke az Árpád Gimnáziumban? Karádi Károly biológiatanár, aki nevezetes pedagógus volt itt Óbudán, ráadásul a másodnagybátyám. Rengeteg latin kifejezést kellett megtanulnunk nála. Később alapítottak egy Karádi-díjat az Árpádban, amit a pedagógiai konferencián osztanak ki, és az Árpád természettudományos vetélkedője is az ő nevét viseli.”][28]
Karádi Károly természettudományi díj. 1979-ben alapították az 1953-ban érettségizett IV. A osztály egykori tanulói, kifejezve régi iskolájuk iránti ragaszkodásukat, volt tanáraik iránti tiszteletüket, csatlakozva a gimnázium jelenlegi hagyománytisztelő és -ápoló törekvéseihez, azzal a céllal, hogy a jelenlegi tanulókat a természettudományok – az iskolai tanterv követelményeit lényegesen meghaladó – elsajátítására ösztönözzék, ezáltal az ifjúság tudásának, ismereteinek gyarapítását szolgálják, 1979-ben alapítványt tettek, amelyet az iskola egykori tanulójáról, egyben pályakezdésétől haláláig kiváló tanáráról, Karádi Károlyról neveztek el.[29]
Egykori munkahelyén évente megrendezik a nevét viselő Természettudományi Versenyt.
2002-ben Kovácsné Keszléri Erzsébet: A megújult Karádi-verseny. „Az Árpád Gimnázium természettudományi tagozatának megszületésével párhuzamosan hirdettük meg először az iskolánk legendás tanáráról, Karádi Károlyról elnevezett természettudományi vetélkedőt. Ebben az időben a vetélkedő az általános iskolák 8. osztályába járó, a természettudományok – elsősorban a biológia és a kémia – iránt érdeklődő diákoknak szólt, és kétfordulós, egyéni verseny volt. Akik az írásbeli fordulóban a legeredményesebbek voltak, szóban is számot adhattak tájékozottságukról. A verseny győzteseinek, amennyiben az Árpádban szerették volna megkezdeni középiskolai tanulmányaikat, és persze a későbbi felvételi vizsgán is jól teljesítettek, egyenes útjuk volt a négy évfolyamos természettudományi tagozatra.”.
Karádi Károly szakaszparancsnok fényképe. Magyar királyi 6. honvéd gyalogezred. 5. század. Hivatkozások Története. Tisztikara 1938-1940. Vegyes képek.kobold tékája | 6. honvéd gyalogezred. www.kobold.theka.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
