Ez a szócikk az ifjabb Kapoli Antal fafaragóról szól. Hasonló címmel lásd még: Kapoli Antal (egyértelműsítő lap).

Ifj. Kapoli Antal (Gyalán, 1893. október 27. – Szigetvár, 1971. február 21.) fafaragó pásztor, Népművészet Mestere díjas (1953).^[1]

Tekintélyes juhászcsaládba született, édesapja id. Kapoli Antal juhász, Kossuth-díjas népi iparművész, fafaragó. Még iskolába járt, de a nyári szünetben már „mustra birkát” őrzött. Tizenkét éves korában apja mellől, Mike-pusztára szegődött. Ettől kezdve sokszor változtatta helyét. 1912-ben Szövés-pusztán juhász, majd 6 évig Körmenden pásztorkodott. 1918-ban megint összekerült apjával. 1919-től tizenegy éven át Kopaszhegyen dolgozott. 1922-ben megnősült. Majd évenként váltotta helyeit, Somogysárd, Szenttamás-puszta, Ropó, Somogyhárságy, Ibafa követtk egymást. Itt három évet töltött, majd négy évet Kaposújlakon, ahonnan Kisszentlászlóra ment. 1946-ban felhagyott a pásztorkodással, Dióspusztára költözött. Itt élt haláláig, ahol állatai gondozásával és faragással foglalkozott. Hét gyermeke között csak egy fiú volt, de az már nem folytatta apja, nagyapja és ősei foglalkozását.

• Kapoli Antal. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 29.)
• Domanovszky György: A két faragó Kapoli. Budapest, 1955
• Domanovszky György: A két Kapoli. Corvina Kiadó, Budapest, 1983
• Manga János: Magyar pásztorfaragások. Corvina Kiadó, 1972